Share | 
 

 Ötödik Sugárút (Manhattan)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Don't Hide Your Real Face

avatar
Ember
we have the strongest faith
☮ Főkarakter : ♠ Caryeth
☮ Kor : 23
☮ Hozzászólások száma : 89
☮ Tartózkodási hely : ♠ New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Kedd 7 Jún. 2016 - 17:57




Elijah & Cyrana



Ezek szerint nem haragszik, de azt hiszem már az elején se haragudott volna, ha akkor elmondom neki, hogy nincs semmiféle barátnő, csak sikerült elfelejtenem elküldeni azt a kis szösszenetet. Ez van, ha az ember életében hirtelen túl sok minden történik és változik meg. Olyankor azért valahogy nehéz mindenre emlékezni, amikor az emberrel ennyi minden történik. Az új munka, aztán a szimpi új tanár... jó ez utóbbi már később jött, de akkor is az új munka... Nem volt könnyű hozzászokni, hogy felkaroltak, plusz még ott van az iskola is mellette.
- Csak úgy ugorj le? Előtte nem volt semmi? Ez azért... elég durva? Nem féltél, hogy átverés és... vége? - azért elég rendesen meglepődöm, hogy így kezdődött az angyalsága. Azért ez elég drasztikus megoldás egy átváltozásra, ha azt hitte, hogy ott hal majd szörnyet, mert becsapódik valami szikla alján... Én nem tudom, hogy ilyesmit meg tudnék-e tenni. Nem arról van szó, hogy esetleg nem bízom meg Elijah-ban, de azért mégis csak elég félelmetesen hangzik. Az biztos, hogy nagyon meg kellett bíznia a mentorában, ha vállalt egy ilyen ugrást, amibe lényegében akár bele is halhat.
- Az jól hangzik, viszont óráim lesznek, szóval... sokáig nem hiszem, hogy maradhatnék délelőtt, pedig amúgy nem lenne rossz, de a próbarepülést akarom! - hát naná! Azért az elég tuti dolog, hogy a pasid nem "csak" abban különleges, hogy tanár, hanem, hogy képes repülni, szárnyai vannak és még el is vinne egy körre. Persze értem én, hogy óvatosnak kell lenni, hiszen mégis csak veszélyes lenne, ha meglátnának minket, főleg gondolom rá nézve. - Jól van, ez igaz, de... mégis. Mi van, ha elmúlik a varázs, meg a kezdeti lelkesedés? - ki tudja, talán nem lenne rossz örökre együtt maradni, de igazából fogalmam sincs róla, hogy az egymás iránt érzet lelkesedésünk is örökké tartana-e vajon. Ha pedig nem, akkor... ott maradnék valami megmásíthatatlan változás után, ami azért necces. Azt hiszem azért ezen van még mit átgondolni, de nem most, hiszen egyenesen szemet kápráztató már megint ez az átváltozás.
- Akkor jó, mert... huh! Te pedig zavarban vagy. - ami nagyon jól látszik rajta, de nem tehetek róla. Nem valami rossz látvány egy angyal előtted karddal a kezében, amit csak úgy a semmiből varázsolt elő. Már önmagában az a tény is nem semmi, hogy angyal, és itt áll egy sima lakásban előttem és persze marad is így, csak hogy még nehezebb legyen beszélgetni vele... nem fair.
- Oké megértettem, de tíz év... egy sima pasi bezzeg pár hetet is alig bír ki csajozás nélkül. - vigyorodom el. Na nem azért, hogy úgy érezze nekem mennyire nagy a tapasztalatom, de na, akkor is durva. Viszont előbb a szenvedélyes csóknak engedek utat, csak aztán jöhetnek a válaszok. Ha már így van, hát persze, hogy elkalandozik a kacsóm a felsőtestén kicsit, csak aztán húzódom hátra egy leheletnyit, hogy a válasz is beleférhessen. - Nem is tudom... szerintem sok mindent már úgyis tudsz, legalábbis esélyes. Árva vagyok, nem tudok semmit a szüleimről és... kissé hajlamos vagyok ragaszkodóvá válni, ha valakit megkedvelek, de... nem is tudom, kérdezz? Mire vagy kíváncsi? Hogy hány pasim volt? - oh vannak azért, akiket az ilyesmi is érdekel, maximum burkoltan, mert nyíltan nem merik megkérdezni. A fene tudja, hogy ő hova sorolható e téren.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Angyal
my wings are made to fly
☮ Főkarakter : Eldorien
☮ Kor : 119
☮ Hozzászólások száma : 52
☮ Tartózkodási hely : New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Szomb. 4 Jún. 2016 - 20:58


Cyrana & Elijah

people change and forget to tell each other

 Elnevetem magamat, tudtam én, hogy Cyrana csak terelt azzal, hogy a barátnője lebetegedett, sejthető volt, hogy egyszerűen elfelejtette a határidős beadandót. Nem ez az első eset, és pont nem egy cuki lánynak róttam fel a sejtésemet. Nagyon jól alakult már az első esténk is az smsezgetéssel, így fel sem merült, hogy kivágjam abból az elit körből, amit magamnak képeztem. Mégis, aranyos tőle, hogy most bevallja, valahogy annyira erősnek tűnik a kapcsolatunk már most az elején, hogy nem akarunk titkolózni. Én is azt mondom, hogy vannak dolgok, amiket nem mondhatok el, de megpróbálhatom rávezetni, hogy kitalálja, végülis ez a dolog lényege.
- A beavatás minden fajnál más. Nálam úgy működött, hogy a mentorom nem nagyon ismertetett meg a lehetőségekkel, csak arra kért, hogy bízzak benne, és ha kellően álmozodó vagyok, és hiszek, akkor vele tarthatok az örökkévalóságba. Felvitt egy komoly magaslatra, és kért, hogy ugorjak le. Elsőre baromira fura volt, de megtettem. Azt hittem, hogy meg fogok halni, de nem csapódtam be. Fájdalmas volt elsőre, de kipattantak a szárnyaim, és maguktól megfogtak. Még nem tudtam irányítani őket, elsőre talán nem is így megy. Viszont utána igen sokáig kellett gyakorolnom a repülést. Nos.. valahogy így. – Természetesen tudom, hogy manapság milyen is egy beavatás, és máshogyan adnám a tudtára, mint Vyvegar annak idején nekem. Végülis van időnk átgondolni, hogy Cyrana szeretné-e. És ha igen, akkor milyen fajban gondolkozna. Most rengeteget beszélünk a természetfeletti világról, de talán még korai lenne máris az átváltozást erőltetnem, noha nagyon beleestem, és aligha hiszem, hogy ez változna, hiszen talán sosem éreztem ilyet, pedig nem huszonéves vagyok már.
- Ha nagyon kifáradnánk, akkor délelőtt alszunk pár órát. Elsőre még nem mernélek elvinni az éjszakába, mert összefutunk valakivel, de ha jó kislány leszel, egy próbarepülés beleférhet, amikor már nagyon sötét van. – Viszonzom a szájrapuszit, imádom, hogy ennyire vagány, és kezeményező. Viszont a válaszára megrázom a fejemet. – Ez nem igaz. Gondolod, hogy ha nem lennél különleges, akkor felfigyeltem volna rád? – Azért mégiscsak megmutatom magamat félmeztelenül, és a karddal, noha nem érzem magamat egy tuti pasinak, és harcolni sem szokásom, de hát úgy tűnt, hogy már a mosdóban is nagy szemeket mereszt rám. Nagyon úgy fest, hogy minket még a sors is egymásnak teremtett.
- Gáz, hogy beindultál rám..? Annyira... nem... – Nevetem el magamat, most tényleg zavarba jöttem, pedig csakis magamnak köszönhetem. Jó dolog így tetszeni. Inkább elrakom a kardot, de a felsőmet majd csak akkor veszem vissza, ha majd jön a pizza. Nem cél, hogy máris itt történjen valami, de lássuk be, csókolózni, és egymást végigtapizni még az első komoly randin is ér. – Nem nagyon szoktam csajozni. Mondtam neked Cyrana, akár tíz évet is kihagyok. Veled érdemes volt kezdeni. És most mesélnél egy kicsit magadról? Na az exek nem annyira érdekelnek.. – Túrok a hajába, miután visszaültem mellé, és csak úgy felvezetésképpen némi tűzzel megcsókolom, valahogy most ez csak úgy jön, de nem hosszú a dolog, végülis kiváncsi vagyok a válaszára.


i want to love you|| Thousand years || ©redit



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Ember
we have the strongest faith
☮ Főkarakter : ♠ Caryeth
☮ Kor : 23
☮ Hozzászólások száma : 89
☮ Tartózkodási hely : ♠ New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Csüt. 19 Május 2016 - 11:12




Elijah & Cyrana



- Ebben igazad van, de mielőtt azt feltételeznéd, másoknál nem szoktam bevetni a kedvességemet csak hogy elnézzék nekem a csúszást, viszont... be kell vallanom tényleg nem volt beteg a barátnőm. - mosolyogva vonom meg a vállamat, bár biztos vagyok abban, hogy ezzel amúgy már ő is tisztában volt. Persze azért nem arról volt szó, hogy lusta lettem volna megcsinálni azt a beadandót, hiszen készen volt, csak az elküldéssel maradtam el. Pusztán azért, mert kissé kiment a fejemből, de ez talán érthető, ha az ember új munkát kap és rövid idő alatt eléggé megváltozik az élete, az enyém pedig mostanában rendesen a feje tetejére állt, bár igazából nem is bánom annyira.
- Persze világos, nem akarlak bajba keverni és magamat sem, de... pontosan milyen ez a beavatás egyébként? Te hogyan lettél angyal? - erről még nem mesélt és persze lehetséges, hogy nem is mesélhet. Nem fogom kierőszakolni belőle a válaszokat, de azért remélem, hogy minél többet megtudok erről. Azért lássuk be egyelőre még elég nagy akadályt gördít elénk az, hogy ő micsoda, hiszen sokáig él, én ellenben szimpla ember vagyok és hát... Nem azt mondom, hogy máris hosszú távra tervezek, mert ennyire nem szabad túlzásba vinni, de gondolni kell a jövőre is. Az is lehet, hogy mindenki nem is válhat olyanná, mint ő, mert vannak szabályok, vagy kikötések... tudom is én.
- Tehát lesz, hogy aggódnom kell érted, hogy valaki bántani akar, valami rossz fiú az olyanok közül, mint te? - azért ez rossz, látszik is rajtam, hogy már most képes lennék elkezdeni aggódni, pedig nem jó, ha az embernek erről szól az élete, de ha úgy van, ahogyan mondta akkor jó, ha óvatos és talán nekem is annak kell majd lennem? Még ha ő nem is olyan nagyon fontos személy, ettől még lehetséges, hogy engem is esetleg bántani akarnak csak hogy neki ártsanak. Ennyire azért még nem gondolom túl ezt az egészet... de aztán ki tudja. - Ez jó ötlet lehet, szóval akkor ez azt jelenti, hogy aludni nem nagyon akarunk, hanem holnap lesz a lustálkodás. Benne vagyok! - szórakozottan mosolyodom el, aztán előre is hajolok, hogy odapusszantsak a szájára. Oké, lehetséges, hogy még csak azért nem alszunk, mert beszélgetni fogunk, de majd kiderül. Végülis beszélgetni is remek vele, főleg hogy olyan a téma, ami baromi érdekes. A legtöbben, akik olyan kis kíváncsiak, mint én, élnének-halnának azért, hogy ilyen infokat tudjanak meg.
- Ez azért megnyugtató, hiszen... bennem nincs olyan sok különlegesség, mint benned. - és remélem, hogy nem fog ez a varázs hamar elmúlni részéről. Én csak egy szimpla ember vagyok, még ha úgy is gondolja, hogy cuki, de ember. Ő viszont nem és lehetséges, hogy az övéi között vannak olyanok, akik... a jó ég tudja, könnyebben leveszik a lábáról a másik nem tagjait. Nem akarok én már itt előre féltékenykedni, de remélem, hogy nem lesznek olyanok, akik majd rámásznak és nem tud ellene tenni, mert olyan a képességük... vagy akármi. Ennyire még sajnos nem értek a dologhoz. Arra viszont tényleg kíváncsi vagyok, hogy mit tud még és milyen ez az egész. Végül is jó eséllyel most erre szánjuk rá az estét. Jöhetne a kaja is lassan, mert a végén tényleg megéhezem. Meglepetten várom hát, hogy felálljon és jöjjön az a nagy bemutató. A szárnyak láttán ezúttal is kissé elkerekedik a szemem, ezt azt hiszem még szoknom kell. Aztán megjelenik a kard és ott már a számat is kitátom. Rendesen meglep a dolog és már nem is csak a szárnyait nézem, aztán persze nem tudom megállni, hogy ne törjön ki a nevetés, amikor megfeszíti magát.
- Jesszus, mint valami... görög isten! Gáz, ha... már a látványtól is beindultam? Ez... az életben nem gondoltam volna, hogy a cuki tanárbácsi ilyeneket tud. Ez valami állati szexi! - még az alsó ajkamat is beharapom, ahogyan figyelem a jelenséget. Kész csoda, hogy nem pattanok fel, csak hát az a kard lángol, a jó ég tudja, hogy esetleg nem veszélyes-e. Gondolom nem csak valami olyan, mintha állapot, hanem tényleg lángol, de a fenébe is... irtó jól néz ki, szerintem ember nem lenen a talpán, aki ellen tudna állni neki. - Így aztán állai könnyű lehet becsajozni. - teszem még hozzá immár csak mosolyogva. Hát szó se róla azért ez nem rossz látvány.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Angyal
my wings are made to fly
☮ Főkarakter : Eldorien
☮ Kor : 119
☮ Hozzászólások száma : 52
☮ Tartózkodási hely : New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Hétf. 16 Május 2016 - 19:57


Cyrana & Elijah

people change and forget to tell each other

 


- Ehhez ketten kellettünk. Valahogy megérzés volt, hogy veled lehet viccelődni, és olyan bánatos voltál, hogy nem sikerült beadnod a határidős munkát, nem akartalak megbüntetni érte. A többi már jött magától. Nem kis örömömre. – Rázom meg a fejemet, tudom, hogy incselkedik, de én nem akarom, hogy úgy érezze, hogy valami rosszat csinált. Még ha nem is vállalhatjuk fel, hogy mi van köztünk, ez igazán nem gond, úgy érzem, hogy ebben a két napban lett teljes az életem. Persze ott van nekem a rend, amit már elkötelezettként szolgálok, és jó irányban tart mindaz, amit művelünk, imádok például tanítani is, de túl érzelmes vagyok ahhoz, hogy egy hosszú életen át tudjam nélkülözni a szerelmet. Az elnyújtott csók egyértelműen arra enged következtetni, hogy mennyire összeillünk. Semmi bénázás, úgy faljuk egymás ajkait, mintha egész életünkben erre gyakoroltunk volna.
- Ha nem is csúf békává, de valahogy megérzik a vezetőid, hogy eljárt a szád. Mintha megjelenne valami monitoron a hatása annak, hogy lelepleződtünk. Ennél azért tudományosabb a dolog, de könnyedén utána lehet járni, hogy mi is történt. Szóval csak ügyesen, biztos vagyok benne, hogy a feljebbvalóim máris tudnak rólad, úgyhogy amíg nem volt beavatás, addig neveket semmiképpen sem mondok. - Nem akarom már a második napon felajánlani, hogy változtassuk át, mert még megijedne. Így is nagyon szépen haladunk, de mi van, ha rájön, hogy bár beleestünk egymásba, de örök életére el kéne köteleznie magát mellettem, és egy olyan ügy mellett, amit még nem ismer?
- Nos az anyagi az megoldott, hiszen sokfős csapatban játszunk, de ahogy mondod, nem csak erről szól. Vannak, akik hasonlóak hozzánk, de nem a mi törvényeink szerint élnek, akár az életünkre törhetnek. Én nem vagyok egy harcias típus, de volt már olyan, hogy komoly küzdelemben kellett helyt állnom. – Ebben tehát nem az a lényeg, hogy nem kell a pénzen agyalnunk, mert tényleg nem kell, a rend valahogy mindig talál munkát, ha megvan az alap szorgalom. A nyomozások is izgalmasak, de néha benne van hogy a túlélésért cserébe akár ölni is kell. Aligha valószinű, hogy a többség keze szennymentes marad a több száz év során. A szavaira incselkedve felvonom a szemöldökömet. – Esetleg azt tudjuk megcsinálni, hogy a holnapi tanáraidnak írok egy igazolást, hogy tanársegédes konzultációra kérlek ki, a saját óráimat pedig átszervezem, nem hiszem, hogy mindenki nagyon sajnálná, hogy a holnap elmaradna. Legközelebb pedig ügyesebben szervezzük hiszen azt sem akarom, hogy kimaradj. Nekem is illene tartanom az álcámat, na meg tanítani is szeretek. – Nagy szemeket meresztünk egymásra, hiszen tényleg nem kéne már most ellőnünk azt, hogy szó szerint együtt töltjük az éjszakát, jó lenne azért annyira elhúzni, hogy pár alkalomig csak kívánjuk egymást, mert akkor már tényleg gyorsak lennénk, és jó lenne bebizonyítani, hogy ez nem csak valami láng. – Nem viszem, csak mindenkit felviszek magaslati sziklákhoz, és ledobálom őket, nekik nincsen szárnyuk, így jó? Vannak, de te százszor cukibb vagy mindenkinek. Gondolj vele, neked megvan a természetes varázsod, nem kell semmi, csak hogy magadat add. Nekem ez több mint elég. – Nem hiszem, hogy ha neki szárnyai lennének, vagy ezüstös aurája, akkor jobban bele lennék zúgva, ez már teljességgel lehetetlen, így is tudom, hogy ő az igazi! Csak annyit nyernénk rajta, hogy nem kellene titkolóznunk, és ő is velem lehetne amíg csak tart a világ. Természetesen a féltékenységgel csak viccelődtem. Valóban nehéz lenne elképzelni, hogy valaki mással látom, de ha kibírtam nélküle nyolcvan évig, akkor most sem az a lényeg, hogy amikor nem vagyok vele, ki hogy néz rá.
- Nem tudom, szerintem mindenkinek más, hogy mit érez, azt hiszem nekem azért Hegylakós, mert valami ilyesmit vártam, és ez lett belőle. Mintha az ember bevonzaná, hogy mi villan át rajta. És.. de... A legtöbbeknek van valami támadó képessége, nekem pont a kard, de nem kellett kikovácsoltatni, hanem... inkább megmutatom. Na várj. – Felpattanok, és ha már az előbb megmutattam magamat félmeztelenül a szárnyam miatt, most ismét ledobom a felsőmet, mert bár nem vagyok egy kigyúrt alkat, de azért kellemes a külsőm. Kipattintom a szárnyaimat az angyali kinézetnek megfelelően, majd a semmiből egy lángoló másfélkezes kard jelenik meg a kezemben, még jó, hogy felálltam, és olyan távolságba helyezkedtem tőle, nehogy beleriadjon a sugarába. Két kézre fogom, és amolyan cuki mód megfeszíteni magam. Még szexi póznak is beillik a dolog.

i want to love you|| Thousand years || ©redit



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Ember
we have the strongest faith
☮ Főkarakter : ♠ Caryeth
☮ Kor : 23
☮ Hozzászólások száma : 89
☮ Tartózkodási hely : ♠ New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Szomb. 30 Ápr. 2016 - 19:40




Elijah & Cyrana



Az elején azt hittem, hogy elég komoly és nagy dolog az, hogy sikerült olyan valakibe pillanatok alatt beleesni, aki idősebb nálam valami és tanár is. Erre kiderül, hogy nem csak valamivel idősebb nálam, hanem évtizedekkel és a tetejében nem csak angyali a mosolya, hanem ő maga is angyal, szárnyakkal meg minden. És én még csak nem is sokkolódtam igazán, mert őszintén szólva oda meg vissza vagyok a hírtől, hogy ilyesmit átélhetek.
- Szóval akkor a diáklány behálózta az ártatlan tanárbácsit menthetetlenül. - incselkedem csak vele az újabb elnyújtott csók után, persze szándékosan. Oh hát nem tehetek róla nagyon jól esik, amit mond, pedig még nem is ismer annyira, sőt az elején sem ismert és mégis ilyeneket mond nekem. Imád és az a helyzet, hogy ezzel én is pontosan ugyanígy vagyok. Belezúgtam és nem is akarom tagadni, maximum titokban kell tartanom, amíg nem végzem el a sulit, hogy ne kerüljünk bajba miatta mind a ketten.
- Valami hallgatási esküféle? Azért remélem nem valami olyan, amit ha megszegek, akkor... csúf békává változom, azt nem akarnám. - viccelődöm ugyan, de azért mégis félig komolyak ezúttal a szavaim, hiszen... hát na azért félelmetes ez a természetfeletti dolog valahol, még ha közben izgalmas is. A jó ég tudja, hogy mit tehetnek velem, ha elkotyogok valamit, vagy ha kiderül valami olyan, aminek nem szabadna. - Azért majd elmondod, hogy hogy megy ez ugye? Persze nem mintha el akarnám kotyogni bárkinek is, végül is csak plusz egy titok. Amúgy se vállalhatjuk ezt fel nyíltan még egy ideig. - szóval egyel több titok nem olyan halálos, de azért nagyon remélem, hogy nem lesz komoly baj, vagy nem lesz csúnya következménye ennek az egész helyzetnek és ő sem valami gonosz angyal, csak mert feketék a szárnyai.
- Azért ez nem hangzik rosszul, nem kell annyira megküzdenetek a dolgokért, mint egy átlag embernek, de.. gondolom van valami hátránya is igaz? - nem is tudom, mint az hogy titkolózni kell, hogy nem nyílhat meg büntetlenül bárkinek, ami azért nehezebbé teszi ezt az egészet még akkor is, ha amúgy nagyon is kellemes lehet csak úgy élni, hogy nem kell dolgoznod, küzdened és a többi, mint egy szimpla földi halandónak.
- Megalkudjuk az alvást? Hát jó... meglátjuk, hogy alszunk-e egyáltalán, de nekem tudod ugye, hogy holnap órám lesz? - sokat sejtetően elmosolyodom. Én is tudom, hogy állati nehéz lenne most megállni bármit is és csak úgy aludni, vagy csak beszélgetni egész éjjel. Nagyon tetszik nekem és lássuk be volt már épp elég vad csókunk ahhoz, hogy most csak úgy aludni egy lakásban az állati nehéz lenne.
- Na jó féltékeny lehetsz, azt el is várom, csak ne vidd túlzásba. Amúgy is biztosan neked is vannak nők a természetfeletti világodban nem? És... gondolom nem csúnyák mind, főleg nem szárnyakkal, meg minden. - meg aztán ki tudja, hogy mire képesek, hiszen ha jól sejtem akkor ez az egész nem csak annyiban nyilvánul meg, hogy neki szárnyai vannak, hanem netán többet is magába foglalhat. Nem is tudom valamiféle képességeket, ami elég menő dolog, de közben meg nekem akkor több tartani valóm van az ő közelében lévő nőktől, mint neki az én tök szimpla és átlagos csoporttársaimtól.
- Mint a Hegylakóban? Az azért tök menő! De gondolom kardod nincs, csak szárnyaid, amiket megnéznék még máskor is, ha lehet. ÉS azon kívül tudsz mást is? - ha már maradunk és mesél és várjuk a pizzát és önuralmat gyakorlunk akkor kell valami, ami elvonja a figyelmemet. Mondjuk a szárnyai, vagy az, hogy mit jelent még ez az angyal dolog, vagy a természetfeletti. Kezdheti akár ezzel is, ha már a világáról és másokról nem mesélhet el mindent, mert akkor biztosan valami ejnye-bejnyét kapna utána, azt pedig nem kockáztatnám. Annál fontosabb nekem, mint hogy miattam kerüljön bajba.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Angyal
my wings are made to fly
☮ Főkarakter : Eldorien
☮ Kor : 119
☮ Hozzászólások száma : 52
☮ Tartózkodási hely : New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Hétf. 25 Ápr. 2016 - 19:22


Cyrana & Elijah

people change and forget to tell each other

 Valóban nem volt semmi, amolyan modernkori romantikus levelezés volt ez, megspékelve a pikáns célozgatásokkal, hiszen már az első perctől kezdve komoly flört volt köztünk, de mégiscsak örültem neki hogy egy igazi dög az én kiszemeltem, akivel nem csak beszélgetni szuper, hanem olyan szinten rámmozdult, hogy rá kellett ébrednem, hogy volt értelme kivárni ezt a majdnem száz évet nélküle. Voltak ugyan kapcsolataim, de egyiknek sem volt túl sok értelme, nem tartottak sokáig. És most, hogy Cyranára ilyen fontos titkot bízok, egyértelműsítem, hogy vele komoly időtávra tervezek.
- Naná, hogy szexi vagy. Azért voltam zavarban, és még vagyok most is, mert imádnivaló voltál az üzengetés közepette, ehhez még akkor is elégedett lettem volna, ha egy közepes külső párosul. De gyönyörű vagy, és állandóan hozzámérsz, odabújsz. Mintha valami nemlétező kálvária kárpótlása lennél. Holott nem tettem olyan sok rosszat, de mégis.. Imádlak! – Hajolok oda, mert nem tudok betelni a jelenlétével, a látványával. Nem csak egyszerű csók ez, hiszen nem csupán a szerelemről szól. Valahogy egyértelmű, hogy révbe értem, így magamhoz is ölelem, és a haját, a fejét is simogatom közben. Amolyan teljes testtel összesimulós pusziszkodás ez, amelynek azért mégsincsen köze a szexhez, ami engem is meglep, sosem volt még ilyen kapcsolatom. Persze nagyon is érdekel az, amiket egymásnak irkáltunk, és most nem számít, hogy ő a diákom, csakis az, hogy van köztünk ez az extrém vibrálás, hogy még pár órát is nehéz kibírni egymás nélkül. Nem hiszem, hogy ez a megváltozna, hiszen én túl régóta vártam rá, ő pedig nagyon ragaszkodónak tűnik, viszont cseppet sem prostisnak, aki ezt mindenkivel eljátszaná. Nem, ezt csakis velem teheti meg, állandóan bizsereg tőle a szám, ha velem van, ha nem.
- Muszáj, mert elég szigorú szabályok vannak. Tulajdonképpen egy elbeszélgetés a felettesemmel, aki egyébként már tud rólad, és ő hoz egy papírt, amit a diplomácia levéltárában őrzünk, hogy beavatott vagy. Hogy aztán mivel vesznek rá, hogy valóban tartsd is a szád, azt nem tudom, azt hiszem valami természetfeletti dolog is van a dologban. – Bólogatok, hogy igen, akkor egyértelműen több dolgot tudnék mondani neki, ha mindez már hivatalos lenne. Ugyan csak egy napja ismerjük egymást, és van benne egy kis rohamtempó, de nem érdekel, ha ő életem szerelme, hát istenem, mire is várjunk?
- Na, azért ez nem így megy. Mondjuk úgy, hogy a világ vezetői vagyunk, a pénz fogalma elég szubjektív így, hiszen mindenki segít mindenkinek. Amikor felsőbb utasításra ide helyeztek, akkor nem is én intéztem a szállásomat, a nagyfőnök tette ezt meg. De igaz, nem panaszkodom. – Vonom meg a vállamat vidáman, hiszen nem okozna gondot elvinné valami puccos helyre, vagy éppen utazni együtt, mert nem kell feltétlenül a tanári fizetésre hagyatkoznom. Még Vyvegar cégébe is be vagyok jelentve tanácsadónak, így többféle szálon jön a fizetésem. Nagyon rég volt már az, hogy svájci házitanítóként egy váltás ruhában nyomorogtam.
- Igaz, akkor töltsünk együtt minél több időt, de egymásra szánva. Azt az alvást meg még megalkudjuk. – Kacsintok sokat sejtetően, biztos vagyok benne, hogy olyan sokáig nem fogunk ellenállni egymásnak, hiszem már a megismerkedésünk első perceiben is oly intimek voltak ezek a pillanatok, hogy félő, hogy ha kettesben vagyunk, nem fogjuk sokáig húzni a dolgot. Ő már látott hiányos öltözetben, és láthatóan nagy hatással voltam rá. Neki valami állati csinos az alakja, és bár még nem ma, de remélem fordul a kocka, és én is kihámozhatom őt a feszülős felsőjéből.
- Igaz, de attól még leronthatom a jegyét, ha rád figyel a tanulás helyett. Ez tanári előjogom. Meg féltékenykedni is. De nem, én tudom, hogy az enyém vagy, majd elvonatkoztatok, és nem nyeldesek nagyokat, ha más fiúkkal látlak, ígérem. – Ez tényleg rohadt egy érzés lesz, hiszen máris leláncolnám magamhoz, ami valóban nem korrekt dolog tőlem de olyan sokat vártam, hogy nem is csodálható, ha most így érzek. Majd túlleszek rajta, hiszen a cél, hogy magától maradjon az oldalamon.
- Nem is tudom... nekem mint az áramütés. Azért nem halálos. Csak érezhető, ilyenkor lepleznem kéne, de mindig felkapkodom a fejemet, hogy ki az, és hol van... – Vigyorgok, hiába na, diplomáciásként tényleg nem vagyok egy nagy rejtőző, pedig a mostani megbizatásomnál gondosan ügyelnem kéne az ilyesmire, hogy be tudjak szivárogni a sorainkat ritkító kívülállók nyomait követve. Na meg most hogy Cyrana is itt van, ezt sem ártana lepleznem.
- Mesélek Cyranánam, lehet, hogy el se jutsz a vendégszobáig, végülis aludhatunk itt is, elsőre még ruhában, hogy önuralmat gyakorolj. Mesélek, na de hol is kezdjem...?

i want to love you|| Thousand years || ©redit



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Ember
we have the strongest faith
☮ Főkarakter : ♠ Caryeth
☮ Kor : 23
☮ Hozzászólások száma : 89
☮ Tartózkodási hely : ♠ New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Kedd 12 Ápr. 2016 - 20:35




Elijah & Cyrana



Tény, hogy a kapcsolatunk sok szempontból nem mondható egyszerűnek, hiszen nem elég, hogy ő tanár, e mellett még nem is ember és jóval idősebb nálam. Nem lett volna gond nekem az sem, ha mondjuk harminc éves, de mint kiderült ennél jóval több. De nem számít, csak az, hogy totál oda vagyok érte és őszintén szólva ez az angyal dolog csak még inkább megdobja a rajongásomat iránta. Tudom, hogy nem kellene, mert nem az számít, hogy a pasidnak szárnyai vannak, hanem hogy kedves és jó fej, de... azért lássuk be, hogy nem túl gyakori, hogy valaki azt mondhatja magáról, hogy a párja repülni tud, és nem repülővel.
- Aranyos? Aztán rájöttél, hogy szexi is, de te is aranyos voltál, az édes zavaroddal... nem csoda, ha már az első pillanatokban tudtam, hogy tuti, hogy letámadlak, még ha nem is kellene. - mert hát nem tudhattam, hogyan reagál, de mint kiderült nem reagált cseppet sem rosszul. Rendes pasi, nem vert át és még lelkes is és kedves... hát kell ennél több egy lánynak? Aztán persze jól is néz ki, az se hátrány, no meg a szárnyak. Hülye dolog, hogy e miatt csak még szexibbnek tartom? Remélem, hogy egyszer lesz rá lehetőség, hogy megmutassa, hogy milyen a repülés, vagy.. nem is tudom elég feltüzelő lenne mondjuk a hancúrozás egy angyallal. Neki még csak jelmez sem kell ahhoz, hogy felturbúzza az együtt létet, elég megmutatnia a valódi alakját.
- És ezt engedélyeztetned kell, vagy... mivel járna? Többet mesélhetsz nekem a világodról? Nem lenne rossz, kár lenne tagadni, hogy kíváncsi vagyok. És tudsz mást is? Mármint tudod a filmekben vannak mindenféle képességek, az angyal fénylenek és kardjuk van... - én meg lelkes vagyok és kíváncsi is. Lehet, hogy totál butaságokat kérdezek, de nem érdekel, mert jó lenne tudni, hogy milyen is az élete pontosan. Kíváncsi vagyok rá, hogy vajon milyen lehet angyalnak lenni. Az tény, hogy a mosolya angyali, de ki tudja még, hogy mire képes. Azért nagyon remélem, hogy nem tud olvasni a gondolataimban, vagy valami hasonló. Na az állati ijesztő lenne. Azért hiába angyal a pasim a gondolataimat jó lenne megtartani magamnak. Így is elég könnyen nyitok bárki felé, de azért vannak olyan apróságok, amiket nem szeretnék csak úgy világgá kürtölni.
- Hú, ez menő, szóval gondolom... jó sok pénzed is van ennyi év alatt. - igen kicsit elkerekedik a szemem az emelet bérlés hallatán de gondolom ez nem csoda. - Azért kicsit igen. Veszélyesnek tűnik a világ így, jobban, mint gondoltam volna. Ha jól sejtem nem mindenki olyan cuki, mint te. - valószínűleg vannak, akik rosszak és veszélyesek, akik bántani akarják őt, vagy mást, aki olyan, mint ő, vagy az embereket. És ilyen erővel és hatalommal ez egész más, mint mondjuk egy emberi rosszfiú. Igen, aggódni fogok, de ezzel nem lehet mit tenni, szerintem érthető.
- Veled szívesen megtanulok, bár lehet hogy majd, ha vége a sulinak. Tudod most suli és meló és te... aludnom is kell néha. - a főzés nem fog beleférni, de nem érdekel. Tudok ennyi mindent csinálni egyszerre, csak kell a jó időbeosztás, no meg semmit se adnék le belőle. A suli fontos, kellenek a jó jegyek, befejezni és akkor tényleg hivatalosan is dolgozhatok az új melóban. A melót semmiképp se adnám le és persze itt van nekem az én kis angyalom... ő még ezeknél is fontosabb. Maximum rengeteg kávét iszom majd és akkor minden belefér.
- Héj ez csúnya dolog lenne tőled, ha csak azért adsz neki rossz jegyet. Nem tehet róla, hogy bejövök neki és nem mondhatom meg, hogy van valakim, legalábbis azt nem hogy ki. - na igen, ez ebben a nehezítés, hogy nehéz úgy lekoptatni valakit, hogy nem mondhatod el, hogy ki a párod, és én nem tehetem meg, hiszen abból csak baj lenne. Óvatosnak kell lennünk legalább az év végéig. - És milyen érzés? Milyen érzés tudni, hogy más is van a környékeden olyan, mint te? - azért ez se mindegy. Kíváncsi vagyok rá, hogy milyen lehet tudni, hogy mondjuk van ott más is, aki angyal, vagy démon, vagy... egyáltalán milyen lények vannak még? Vajon csak akkor tudhatok többet, ha beavatott leszek, vagy ez nem kötelező hozzá?
- Akkor ne beszélj annyit. - nevetem el magamat a röpke csók után, mert tény és való, hogy rendesen belezavarodott a végére abba, amit mondani akart. Érthető amúgy, hiszen mégis csak cuki, főleg ahogyan előadja magát, no meg azzal is, amit előad. - Akkor ma alszom a vendégszobában, ha tudok, bár nem lesz egyszerű, de még mesélsz ugye? - még sok minden érdekel és amúgy is a pizzáig még bőven van időnk. Nem tudom honnan rendelt, de azért minimum fél óra szokott lenni az ilyesmi még az extra gyors cégeknél is. Tehát van időnk beszélgetni és kitárgyalni az ő felettébb izgi világát.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Angyal
my wings are made to fly
☮ Főkarakter : Eldorien
☮ Kor : 119
☮ Hozzászólások száma : 52
☮ Tartózkodási hely : New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Szomb. 9 Ápr. 2016 - 21:12


Cyrana & Elijah

people change and forget to tell each other

 


Valóban benne van a pakliban, hogy az egyetemi tanárok egy része a zavarosban halászva bármikor felcsípheti a fiatalka, de már fiatalkorú lánykákat, és ügyesen lavírozva el tudja kerülni a lebukás lehetőségét. Cyrana azonban bőven bekockáztatta azt, hogy én is ilyen vagyok, mert nem tudott rólam semmit, nem ismert, csak veszítenivalója volt. Jó, azért nyerhetett is, hiszen ha mondjuk megtetszünk egymásnak, és rendes vagyok, akkor kialakulhat valami titkos, romantikus kapcsolat. Talán nem kell századszor is lepörgetnem magamban, hogy mennyire mázlink van egymással, azt kaptuk, amire vágytunk. Az már csak hab a tortán, hogy még tovább bonyolíthatjuk a szálakat, hiszen én nem ember vagyok, hanem angyal, és akár még a nyomozásba is bevonhatom a kis cukit, hiszen amolyan kotnyeles típus. Ráadásul nem kéne lelepleznem a rend tagjait előtte. Tartaná a száját, ettől nem félek, de maguk a titkok, amiket kiszolgáltatnék, őt veszélybe sodorhatnák, hazudnia kellene az érdekemben. Legalábbis még jobban mint így. Viszont a titkok ellenére sem érzem magunknak csalfának, csupán ez így alakult.
- Köszi Cyrana... hát attól, hogy nagyon aranyos volt, amolyan igazi jó csaj az smsesekben, de hogy ennyire jól nézel ki, arra nem számítottam. Maga vagy a tökély, és eddig nem találtam hozzád foghatót még száz év alatt sem, így nem reménykedtem ebben. – Döntöm oldalra a fejemet, mert el sem képzeltem őt az üzenetváltások kapcsán, de elég lett volna egy átlagos lány is, hiszen a stílusa mindent visz. Ehhez képest kapok egy gyönyörű lányt, aki ennyire magányos, mintha nekem teremtették volna. Ráadásul annak ellenére, hogy próbálok férfias maradni, sok tekintetben ő irányít, de ha jobban belegondolok, megvan az adok-kapok. Bólintok a magyarázatára, nekem bőven elég az, hogy nem vagyok számára egy tucatpasi, és amit tett, azt komolyan gondolta. Én is, még a kezdeti flörtök ellenére is, nagyon is azt akarom, hogy kettőnk között ez működjön.
- Igen, sok mindent nem láthatnak az emberek, mert pánik lenne, ha tudnák az igazi okokat. Tudom, hogy még csak tegnap óta ismerjük egymást, de szeretném kislány, ha kapnál valami beavatotti státuszt. Azok a beavatottak, akik ugyan nem közülünk valókat, de képben vannak a dolgokkal. Én példának okáért a leginkább nagyotmondó gárdába, a Diplomácia kasztjába tartozom, akik azért felelősek, hogy minél kevesebb harci zavargás merüljön fel, a békét vagyunk hivatottak eszközölni, és ha úgy vesszük, mi vagyunk a természetfeletti világ PR-osai, akik azért felelnek, hogy mindez rejtve is maradjon.  – Mosolyogva foglalom össze, én aztán nem szégyenlem, hogy nem vagyok egy harcos alkat, sosem voltam az, jobb szeretek beszélgetni, ismerkedni, mások érzelmeire hatni. Attól még nem vagyok kevésbé pasis, sőt, ahogyan Cyrana megnézett félmeztelenül, nagyon is a kedvére való vagyok.
- Nem. Ez az egész toronyházi emelet lényegében nekem van bérelve, bár a többi lakást nem használom. Pont azért, mert nem kéne, hogy ha éjszaka közepén hazakommandózom valahonnan, akkor kérdezősködés legyen, meg pletyizés. Legalább ettől nem kell félnünk. De ugye te sem fogod halálra aggódni magadat miattam? – Simogatom meg a feje búbját, mielőtt felállnék, és még adok is rá egy puszit. Igen, határozottan cukik vagyunk mi ketten. Visszanézek a vállam felett, ahogyan engem néz, mustrál, és amolyan jólesően elmosolyodom. Ez igen.
- Hát ha te sem, akkor marad az örökös pizza rendelés. Vagy majd együtt megtanulunk. – Évődve nevetgélek, nem várom el én, nem is erről kell hogy szóljon a kapcsolatunk. Ha a tanársegédem lesz, akkor beülhetünk majd kajálni bárhova, ha pedig itt vagyunk nálam, akkor inkább bújjunk össze, ilyesmik. Bár.. a közös főzésnek is megvan a varázsa, ha az angyal el tud vonatkoztatni attól, hogy egy szűk konyhában mennyire nem lehet elférni.
- Nem vagy zakkant, már hogy lennél? Vagy akkor én is az vagyok. Scott szerintem is csak egy átlagos balfék, de ettől még nem fogom megbuktatni, csak rémesen rossz jegyet adni neki, ha állandóan téged stíröl.. Tudjuk, úgy kábéra. Megérezzük. Na persze ha én már eleve tudom valakiről, még ha nem is találkoztunk, de hírből ismerem, az is más tészta. – Egészen közel ül hozzám, és összeölelkezve csókolózunk, még jó, hogy az előbb elintéztem a pizzarendelést. Többfélét hozattam, majd amelyikhez kedvünk lesz, még azt is el tudom képzelni, hogy átbeszélgetjük az éjszakát. – Megkapod majd a vendégszobát, hogy ne érezd magad kényszerítve. Az a fenekelés csak vicc volt, bár azért félig komoly, de nem sietünk. Aludhatunk együtt is, de amilyen dögös vagy, nehezen állnék jót magamért, és nem lenne jó, ha azt gondolnád, hogy máris meg akarlak kapni. Vagyis de, szóval na... francba, száz év alatt sem sikerült megtanulni fogalmazni, tényleg csapnivaló író vagyok. – Most én hajolok a szájára, inkább jó, ha nem is beszélek.


i want to love you|| Thousand years || ©redit



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Ember
we have the strongest faith
☮ Főkarakter : ♠ Caryeth
☮ Kor : 23
☮ Hozzászólások száma : 89
☮ Tartózkodási hely : ♠ New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Vas. 3 Ápr. 2016 - 21:51




Elijah & Cyrana



Tény erre kimondottan nagy esélyem lett volna, hogy jön egy tanár aki remekül kihasznál szépen, aztán eldob, nekem pedig marad a pocsék érzés. A baj ezzel az, hogy talán még akkor se éreztem volna igazán rosszul magamat, mert az is jól esett volna, hogy valaki foglalkozik velem egy kicsit. Tudom, rémes egy hozzáállásom van gyakorta, de nem tehetek róla. Ilyen vagyok, kissé nehéz eset mondhatni. Majd talán idővel ez változni fog, de nem most, főleg mert most itt van valaki, aki iránt úgy igazán rajonghatok és őszintén szólva nehéz is lenne nem így tenni. Elijah finom, romantikus jellem és pont ez tetszik benne. Manapság a fúk olyanok, mint Scott nem érdekli őket igazán semmi sem, én viszont reméltem, hogy találok majd olyat, mint amilyen ő. Finomat és szolidat, akit lehet úgy igazán szeretni.
- Hé én nem olyan vagyok, de tény, hogy cuki vagy, már a képen is láttam és amikor zavarba jöttél először... oh jesszus, eszméletlen édes voltál! - hát na jó eséllyel ha nem lett volna olyan szemtelenül jóképű, akkor is tetszett volna az a leplezetlen zavartság, ami a képére kúszott csak mert ránéztem és mert szépnek talált, no meg jobban belegondolt azoknak az sms-eknek a tartalmába. Jól esett, mérhetetlenül jól esett minden vizslató pillantása és ez most sincs másképp.
- Akkor jó, bár... kicsit talán az vagyok, azt nem árt tudnod. Az árvaság és... kissé ragaszkodó típus vagyok, de nem bújok ágyba bárkivel, vagy ilyesmi, szóval csak mértékkel. - magyarázkodom, mert úgy érzem, hogy kell. Ha valaki tényleg és igazán tetszik, akkor még sem marhatod el magadtól azzal, hogy hamar kiderül a turpisság mégis csak kissé könnyen ismerkedsz, de ez így van, nem titkolom. Csak hát nem bújok ágyból-ágyba, azért ennyire nem vagyok céda jellem, ettől nem kell tartania és ha valaki igazán tetszik az épp elég nekem.
- Oh persze én nem is akarlak bajba keverni, nem várom, hogy számolj be nekem mindenről, de... akkor azt mondod New York valójában veszélyes. Van olyan, hogy történnek durva dolgok és eltussoljátok. 54-es körzet, meg ilyenek? - jó tudom ez UFO-s témakör és azért más, de mégis csak bizergálja a fantáziámat, hiszen az ilyesmi mindig is érdekelt. Ha csak kicsit beleolvasott a blogomba, amit írok, akkor ezt már ő is tudja, hiszen igen... szeretek mindennel foglalkozni, ami nem átlagos, ami feltűnő és boncolgatni a témát. Persze ezt nem fogom, visszafogom majd magamat, de ettől még érdekel, ha nem is írok róla semmit.
- Akkor jó, és neked itt nem lesz kellemetlen? Tudod áskálódó szomszédok, leskelődő öreg nénik? - nem tudom, hogy mennyire ismerik itt, mennyire rí le rólam, hogy diák vagyok és nem vele egy korú, nem is akarok ebbe belegondolni. De ha ide hozott akkor csak nem keverem bajba a jelenlétemmel, nem szeretném. A hátsója viszont tényleg formás, és úgy fest nem eszik gyakran pizzát, ami amúgy meg is látszik rajta, akkor egész más lenne az a hátsó. Ezen látszik, hogy nem hizlalja és ki tudja talán még edzeni is jár, vagy csak az angyal külső ilyen extrákkal jár együtt. Láttam én már a csupasz mellkast is, szóval... huh!
- Miből gondolod, hogy tudok főzni? - mosolyogva csóválom meg a fejemet. Arról nem is beszélve, hogy lesz-e időm, hiszen iskola és munka, bár tudom, hogy viccelt, de amúgy szívesen tenném. Főzök én rá, csak hát jobban meg kellene tanulnom főzni, az azért nem lenne hátrány. - Nem is tudom, meglepett, de igen olyan na ugye stílusban. Jó dolog, hogy létezik ilyesmi, mert mindig is hittem benne és most úgy fest nem vagyok teljesen zakkant, ami azért jó, de Scott... áh ő csak egy srác a suliból, bár rólad azt hittem csak egy tanár vagy, szóval... Remélem azért nem. Az ilyesmit ti nem tudjátok a másikról? - csevegek, időnként amikor már leül még oda is cuppantok a szájára, ahogyan átkarolom a nyakát. Jól eső érzés így lenni kettesben és nem sokára kajánk is lesz, ami jó. A tea valahogy csak még éhesebbé tett, pedig épp csak pár kortyot sikerült fogyasztani belőle igazából.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Angyal
my wings are made to fly
☮ Főkarakter : Eldorien
☮ Kor : 119
☮ Hozzászólások száma : 52
☮ Tartózkodási hely : New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Csüt. 31 Márc. 2016 - 22:13


Cyrana & Elijah

people change and forget to tell each other

 

Mondhatni nem csak nekem van szerencsém, hanem neki is velem, mert összetalálkozhatott volna egy olyan tanárral is, aki csak lefekteti, kihasználja, majd eldobja. Vagy rosszabb esetben olyan halhatatlannal, aki elcicázik vele, majd megnyomorítja, netán meg is öli. Ehhez képest az én ábrándos lelkem igazi főnyeremény számára, bár nekem is vannak sötét titkaim, lásd a fekete szárnyam eredetét, de erről még később, hiszen nem tudja, hogy kinek milyen színű tollai vagyok. Maradjunk annyiban, hogy papíron jófiú vagyok, és többségében annak is gondolom magamat. Kellemesen el tudunk egymással flörtölni anélkül, hogy máris itt nyomasztana minket a szex közelgő kötelező volta, mert bár állati kívánatos lány, sikerült úgy beleesnem, hogy a fenekelés igérete ellenére sem cél, hogy máris túlessünk a dolgon. Látom, hogy mennyire szeretéhes, és még itt is akar aludni, de bőven el tudom képzelni, hogy hiába szenderülünk álomba egymás karjában, a kényelmesség érdekében majd félúton lehet hogy átvándorolok a kanapéra, és akkor ő sem azt fogja érezni, hogy csak a teste miatt kell, sőt. Így csupán vigyorgok az incselkedésén, lazán tovább lépek.
- Persze, hogy gáz. Nyugodtan elfelejthetjük a Jane Austen féle lányregényeket, ti fruskák ugyanolyan vizuális típusok vagytok, mint mi. Lefogadom, hogy megsajnáltál, mert olyan elárvultan nézek ki a tanulmányi tablóban hogy...  Na de hát aki erre bukik, az magára vessen. – Nevetem el magamat, mert az ártatlan pislogása igazán mulattat, még emberi léptékkel is mindketten bőven letagadhatunk legalább öt évet a korunkból, olyan, mintha egyetemista lennék, meg mondjuk végzős egy középiskolában. Azért ennek megvan a varázsa.
- Szó sincs róla. Nem tűntél egy percig sem könnyűvérűnek. Sokkal inkább olyannak, aki tudatosan keresi, hogy ki tetszhet meg neki igazán. És hogy meglepjelek, én is ilyen vagyok, de nem akartam direkt a diákok között halászni, csak így jött össze, amit nagyon nem bánok.  – Igen, talán lehetek egy kicsit féltékeny, mert állati csinos, és amilyen közvetlen, de elhiszem, hogy csak velem. Meg ha van valakije, aki komoly lehet, azért lepattinthatja a többieket, például Scottal már elég távolságtartó volt. Ez azért megelégedésemre szolgál.
- Öt földrészen vannak elszórva a rend tagjai, de mint azt sejteni lehet, New Yorkban a legtöbben. A világ fővárosa, és nem csak a filmben koncentrálódik ide az erő. A sötét hatalmak is állandóan itt akarják dűlöre vinni az ügyeiket. De nem, erről Cyranám biztosan nem beszélhetek, hogy ki kicsoda, talán ha hivatalosan is beavatott leszel, de ne szaladjunk ennyire előre. Van lehetőséged emberként is ismerni bizonyos dolgokat, addig csak suttyomban, és nem nevesítve senkit, hogy őszintén tudd letagadni, hogy ki ismersz rajtam kívül. – Foglalom össze az elképzeléseimet. Amilyen vajszívű tanár vagyok, azért nem akarom Vyvegart bajba sodorni, hiszen ő már tud rólunk, mondhatni atyai áldását adta. A lány ugyanolyan álmodozó ember, mint én voltam, és helye is volna közöttünk, de nem akarom ráerőltetni, azt meg még nem akarom átgondolni, hogy ő azért nem fog örökké élni.
- Nem kell kisurranni. Visszaviszlek a koleszba ha felkeltünk, hogy ne ugyanabban a ruhában menj reggel, mert még szóvá teszik, hogy erre jártál. Dehogy zavarsz te bolond. – Nézek vissza a vállam felett, elkapva a pillantását, ahogyan megnézi a hátsómat, erre azért mégiscsak visszapattanok az ajkára csókolva a sajátomat, mert imádom, hogy nem csak a tanárt látja bennem, és nem csak az angyalt, hanem a pasit is. Ez azért az én kisfiús ábrázatommal nem rossz érzés. Azért gyorsan visszajövök az újsággal, aminek a melléklete a pizzás felsorolás. – Ne csapjuk el a gyomrunkat. Legyen  egy ilyen, ezen hús is van, meg némi zöldség, amolyan egészséges egyensúly. Holnaptól pedig megengedem, hogy főzz rám.. - Elgondolkozom a kérdésén, természetesen vicceltem, reméltem, hogy nem veszi magára. – Igazi csodának éltem meg, de olyannak, amire egész életemben vártam. Meglepődtem, de kellemes, amolyan na ugye stílusban. És te hogy fogadtad Cyranám? Remélem, hogy ez a Scott nem valami démon, mert akkor nem csak megbuktatom, de ki is nyírom, ne koslasson egy ilyen a nyomodban. – Nyúlok a telefonomért, hogy tárcsázzam a pizzériát, ám közben észrevétlenül az ölembe húzom, hogy teljesen összesimuljunk. Hogy lesz ebből türelmesség, és önmegtartóztatás?


i want to love you|| Thousand years || ©redit



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Ember
we have the strongest faith
☮ Főkarakter : ♠ Caryeth
☮ Kor : 23
☮ Hozzászólások száma : 89
☮ Tartózkodási hely : ♠ New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Csüt. 24 Márc. 2016 - 16:23




Elijah & Cyrana



Én is így érzem, már az elején is így éreztem, hogy nem számít, hogy ő a tanárom, nem számít hogy idősebb nálam csak az, hogy már azzal a pár üzenettel is levett a lábamról, aztán egyszerűen volt valami benne, amikor találkoztunk. Remélem, hogy nem valami angyali képessége van, amivel képes volt hatni rá, azért csak nem erről van szó. Valahogy képtelen vagyok belőle egy cseppnyi rosszindulatot is kinézni, nem menne. Ő nem lehet rossz, süt róla a kedvesség, talán még a lelkes naivitás is, pedig hát lássuk be kettőnk közül ő a tapasztalt és hát nem kevés év van már a háta mögött, de még sem látszik meg rajta, mármint negatív értelemben.
- Ezt el is várom, még is csak évtizedekről van szó. - cserfesen elmosolyodom, de hát nem várom én azt komolyan, hogy kiengeszteljen csak azért, mert voltak mások is előttem, hiszen azért nekem is volt pár pasim, még ha nem is annyi mint neki, mert ház az kb. fizikai képtelenség lett volna és akkora céda azért még sem vagyok. Jó tény, hogy elég könnyen ragaszkodom, de ez többnyire nem azt jelentette, hogy mindenkivel ágyba bújtam. Azért tartom magamat valamire, hogy ne vigyem túlzásba na. Remélem, hogy nem gondolja azt sem, hogy mindenkivel olyan vadul nyomulós vagyok, mert tény, hogy esetében se nagyon fogtam vissza magamat.
- Akkor az gáz, ha én tudtam hogyan nézel ki, mert rád kerestem? Szakmai ártalom. - ártatlan pislogással kérek bocsánatot, ha netán nekem se kellett volna, de egyébként sem csak erről van szó. Tényleg tetszett nekem, ahogyan hozzám viszonyult. Tetszett, hogy még ő volt zavarban csak mert megfogtam a kezét, vagy meglátta, hogy is nézek ki. Édes volt, vagy is nem... még most is édes, nagyon. - De azért ne hidd, hogy mindenkivel ilyen vagyok jó? Nem vagyok olyan könnyűvérű, mint aminek tűnhettem elsőre. - jó persze tény, hogy viszonylag könnyen nyílok meg mások felé, de azért nem adom annyira könnyen magamat, csak hát az árvaság az embert ragaszkodóbbá teszi, legalábbis engem mindenképpen. Most viszont egy-egy finom csók között arra is kíváncsi vagyok, hogy vajon milyen is az a világ, amiben ő él. Vagy is hát ugyanabban a világban élünk, de mint kiderült ez a világ nagyobb és kiterjedtebb, mint amit én hittem eddig. Azért ez jócskán nagy felfedezés.
- Persze, én nem adom tovább senkinek sem, eszembe sem jutott, de ez azért... Olyan nehéz elképzelni, pedig láttam a szárnyaidat. És sokan vagytok? Lehet, hogy már ismerek olyat, aki olyan, mint te, vagy nem tudok róla? - nem akarok én e miatt másképp nézni azokra, akiket már ismerek, a barátaimra, akárkikre, de ki tudja, hogy nem lesz-e így. Persze a csókját viszonozom, de mégis csak járnak a fogaskerekek közben. Olyan infokat adott, amiket gondolom ő se kezelt könnyen akkor, amikor megkapta őket. Ezt azért fel is kell dolgozni.
- Ha csak nem zavarom a tanár urat és nem lesz kellemetlen, ha holnap reggel kisurranok majd. - mosolyogva döntöm oldalra a fejemet, ahogyan ő még ezen is ilyen szórakozottan nevetgél. Hát na tényleg iszonyatosan édes pofa, én pedig nem is állok fel azonnal csak pár pillanat múlva. Lopva megnézem magamnak a hátsóját, ahogyan elindul újságot keresni, hogy találjon valami pizzéria számot. Én tudok párat, de a legtöbb a kolesz környékén van, nem pedig errefelé, úgyhogy azoknak nem lenne sok haszna. - Aztán mesélj még! Olyan kíváncsi vagyok, neked milyen volt, amikor megtudtad, hogy ilyesmik léteznek? - biztosan azért ő is meglepődött rajta, de ezek szerint sikerült kezelni és végül ő maga is angyallá változott. A pasim egy angyal... nem csak idősebb és tanár, hanem egy angyal, menő! Közben persze én is nekilátok a forrócsokinak, legalábbis a keresgélésnek, hogy minden találjak hozzá, ami kell.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Angyal
my wings are made to fly
☮ Főkarakter : Eldorien
☮ Kor : 119
☮ Hozzászólások száma : 52
☮ Tartózkodási hely : New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Vas. 20 Márc. 2016 - 22:01


Cyrana & Elijah

people change and forget to tell each other

 Valahol úgy vélem, hogy nagyon is hasonlóak vagyunk. Álmodozóak, szeretéhesek, és olykor bizony nagyon is kacérok. Nem számít, hogy mekkora a korkülönbség, hogy milyenek a társadalmi szabályok, Cyranát mintha nekem teremtették. Biztos, hogy lesznek olyan időszakaink, amikor nem tudunk megbírkózni a problémákkal, és még egymást sem találjuk annyira imádnivalónak, mint most, viszont ki kell használni ezt az időszakot, amelyről viszont azért nem hiszem, hogy rövid lenne. El kell merülni benne, mert nagyon különleges.
- Nem. Voltak páran, de nem százával. De hagyjuk az exeket, csak az a fontos, hogy most itt vagy, de a bocsánatodért azért majd meg fogok dolgozni Cyrana... – Nevetek rá, félig az ölemben ül, de nem érzem azt, hogy billegne, mégis magamhoz húzom, hogy már teljesen megtegye ezt. Olyan természetes, hogy ennyire egymáshoz simulunk. Mindaz a kacér flörtölés akár valóra is válhat, amiről üzengettünk. Na nem kell ma, máris, hiszen akkor ellőnénk minden puskaport, és valószinűleg egy felületes alaknak gondolna, és hát én is többre tartom Cyranát ennél, hiszen még csak látnom sem kellett ahhoz, hogy édesnek gondoljam. Azért ahogyan megcsókolt a kocsiban, azzal hirtelen nem tudtam mit kezdeni, ennyire azért nem szoktak jó pasinak gondolni, hogy egy-két óra után már ilyen csókokat kapok? Meglepődtem? Nagyon! Visszacsókoltam? Naná! Cyranának vajon ki tudna ellenállni? Vagy csak nekem ennyire az esetem?
- A pasik? Mondja ezt az, aki olyan gyorsan letámadott? Cyrana azért tudnod kell, hogy én úgy akartam találkozni veled, hogy nem tudtam hogyan nézel ki. Bután hangzik, ha azt mondom, hogy a stílusod tetszett nagyon? A külső már csak hab a tortánt.. Különben meg... én ember voltam, és vagyok is, angyalként nem érzem azt, hogy jobban vissza kéne fognom magamat, csak több időm van kisakkozni, hogy mi legyen... De... abban igazad van, aki eleve ilyennek születik, hát... állati sokat tudnak várni. – Simogatom meg a combját, ha már kézreáll. Ezzel is jelzem, hogy bár az elején nagyon is a flörtölésről szólt a dolog, és jól el tudtunk lenni, de ugye már az iskolában is alig tudtuk kivárni az óra végét, és valahogy nem érdekelt a kockázat, meg kellett csókolnom, és most a randi elején is száguldottam hozzá. Ez a szerelem nem csak a plátói dolgokról szól. Nem mondom, hogy a szexuális vágyról, holott most arról beszélünk, de valahogy a száj az, amely ingerlőbb. Irodalomtanárként rengeteg modernkori könyvet olvasok, és tudományosan kimutatták hogy a csókolózás nagyjából ezerszer több érzelmi hullámot ver fel, mint egy szeretkezés.
- Vannak a védelmisek, akik amolyan katonák, békefenntartók. És van a tudomány, ahol kutatók, orvosok foglalnak helyet. Igazából mindenkire szükség van. Igen, fontos, hogy összetartsunk, amolyan multicég szintjén, nekem is van valaki, aki... tulajdonképpen ő tett angyallá, így nem érzem őt a főnökömnek, mert örök életet adott. A barátom, mentorom, csak jót tudok róla mondani. Neki sikerült is elkotyognom, hogy mennyire... Támogatta a dolgot, de másnak nyilván nem akarom elmondani. És megkérlek, hogy te se tedd, azt hiszem ez egyértelmű. – Hajolok oda, hogy megcsókoljam, kicsit ehhez úgy kell mindkettőnknek fordulnunk hogy elérjük egymást, de nem baj, azért a szájért mindent. – Igen, addig legalább a másik feladatommal is végzek, és jobban rád tudok koncentrálni. – Bólogatok most én is. Kicsit ciki helyzet, mert már most az első napokban is hatalmas pirulgatások mennek, de mégis megvan az izgalma, hogy nem nagyon nézhetünk egymásra. Biztosan sok vele egykorú pasi van, akik randit akarnak tőle kérni, nekem meg úgy kell tennem, mintha ez nem zavarna állatira. De ha egy pár vagyunk, és titkokra épül a kapcsolatunk, akkor végülis el kell ezt fogadni. Mindent meg én sem mondhatok el neki a rendről, ez így van rendben. A Micromedre majd később rátérünk, most nem akarok azzal foglalkozni, hogy Ellael mindenkit átvilágít.
- A pizza jól hangzik, egyébként is benne volt egy vacsora, és.. itt alszol? Komolyan? Dehogy zavarsz... ez aztán a tempó. – Nevetek rá ismét, és már tolom is arrébb, hogy felállva keressünk egy újságot, amiben pizzás hirdetések vannak. Ő meg addig megcsinálhatja a forró csokit, van itt hozzá minden.



i want to love you|| Thousand years || ©redit



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Ember
we have the strongest faith
☮ Főkarakter : ♠ Caryeth
☮ Kor : 23
☮ Hozzászólások száma : 89
☮ Tartózkodási hely : ♠ New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Pént. 11 Márc. 2016 - 21:17




Elijah & Cyrana



Természetesen mindig is vágytam arra, hogy megtaláljam azt az igazi nagy elsöprő szerelmet. Világ életemben, legalábbis amióta érdekelnek a fiúk elég könnyen ráakaszkodom másokra. Nem tudom, hogy miért... valahogy így alakult, gondolom a miatt, hogy árva vagyok és e miatt ragaszkodom nagyon mindenkihez. Viszont sose találkoztam még olyannal, mint amilyen ő, nem éreztem még soha senki irány ilyen intenzív érzéseket, amiket felé elég rövid idő alatt elkezdtem táplálni és őszintén szóval nem is tudnék már másképp nézni rá. Hiába, hogy kiderültek ezek a fura dolgok a múltjáról, mert arról, hogy kicsoda valójában. Arra nem igazán számítottam, hogy nem elég, hogy akiért oda vagyok tanár, de még angyal is és immár több mint száz éve él. Azért ez új... nagyon új és még egyelőre nem akarok hosszú távon belegondolni azt hiszem.
- Szóval nem éltél száz évig aszkéta életmódot... megbocsátok. - szélesedik a mosolyom, ha nem félig az ölében ülnék még vállba is bokszolnám akár, de inkább csókolom meg, hogy akár csak finoman is, de fájdalmat okozzak neki. Ahhoz túlságosan oda vagyok érte. Szeretem? Talán igen, talán erről van szó, és azt hiszem, ha nem érezne ő is elég komolyan irántam, akkor nem avatott volna be ilyen nagyon is komoly dolgokba az életével kapcsolatban, mert hát lássuk be ez nem valami kis apróság. Gondolom az ember általában nem mondja el bárkinek, hogy angyal, aki netán tovább adhatja.
- Gondolom nálatok nem olyan intenzív a... vágy. Mármint tudod a pasik azért nehezen viselik a hosszú önmagtartóztatást, legalábbis az átlag emberek. - ő meg mint most már kiderült nem átlag ember, és talán e miatt jobban viselte azt, ha elment egy időre és mondjuk nem foglalkozott egyáltalán nőkkel, vagy szimplán csak baromi nagy az önuralma?
- Diplomata? És mi van még? Akkor ez olyan, hogy mindenkinek van valami feladata? Egyáltalán hogy néz ki az egész? Időnként jelentesz valakinek? Az emberi életed mellett van egy másik is? - jönnek a kérdések, kész csoda, hogy eddig még nem indult meg az áradatuk csak mostanra kezdődött el. - Mármint... ha beszélhetsz róla egyáltalán. - teszem még hozzá gyorsan, mert nem akarom, hogy ebből rossz érzés lehet. Könnyen lehet, hogy amúgy neki kellemetlen lenne, hogy nem beszélhet róla, de közben szeretne és azt nem akarom, hogy rosszul érezze magát akár csak kicsit is.
- A tanársegéd nem is rossz és csak év végéig kell kibírni, akkor vége a sulinak és már senkit nem érdekel az egész igaz? Addig... kibírjuk. - na jó ezt részben magamnak is mondom, mert marha nehéz lesz magamban tartani. Nem mondhatom el senkinek, hogy van valakim, de le kell pattintanom a pasikat, mint Scottot, csak jó ürügy kell rá és magyarázat. Az azért nem tűnik olyan könnyűnek minden alkalommal. Ha meg azt mondom van egy titkos pasim esetleg kérdezősködhetnek, utánajárnak és az se jó.
- Nem, azért jöttünk ide, hogy beszélgessünk és én szeretnék. Szeretnék többet tudni rólad, a világodról és azt máshol nem tehetjük meg. Amúgy se nagyon mehetünk kettesben nyilvános helyre. Legyen az, hogy... rendelünk egy pizzát, vagy kettőt! Tudok egy remek helyet és dobok egy SMS-t a szobatársamnak, hogy egy barátnőmnél töltöm az estét és tanulok, és... Már ha nem zavarok, hogy netán itt alszom és dumálunk. Csinálok forró csokit! - lelkes vagyok és látszik rajtam, hogy ez nem valami erőltetett dolog, tényleg szeretném maradni és beszélgetni vele. Érdekel a világa, az élete minden róla és azért jöttünk ide igaz? Hogy megismerjem.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Angyal
my wings are made to fly
☮ Főkarakter : Eldorien
☮ Kor : 119
☮ Hozzászólások száma : 52
☮ Tartózkodási hely : New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Szomb. 5 Márc. 2016 - 20:40


Cyrana & Elijah

people change and forget to tell each other

 Ahogyan rám néz, még talán senki nem tette meg, pedig már több mint száz éve élek, és figyelem a nőket. Akik őt megelőzték, nyájasak voltak, s kedvesek, ám ha meg is volt a szikra, megmaradt szikrának, nem lobbantunk lángra, Cyrana esetén már a személyes találkozásunk komoly lelki alapokon nyugodott, nem győztem hitetlenkedni, hogy mennyire édes, és amikor kiszállván a kocsiból megcsókolt, nem csak holmi testiségnek véltem, olyan volt, mintha villámgyorsan beleestünk volna egymásba. Na ezt kimondani persze állatira rémisztő lenne, de mi más lenne ez, ha képesek vagyunk mindent kockáztatni, félredobni amiben eddig hittünk? Igenis, ez megtörténhet. Tudom, hogy fontos dolgaim vannak, ám most a cuki diáklány a legfontosabb, és nem amolyan alkalmi kavarás szintjén, mint ahogyan felmerülhetnek egy tanár-diák kapcsolatban. Nem akarom magam előtt sem bizonygatni, hogy mennyire belopta magát a szívembe, még ha a fizikai vággyal is palástolom. Jó, azért benne van az is hogy hihetetlenül jó csókolózni vele, a titok körülölel minket, ahogyan a haját simogatom, vagy a karcsú derekánál ölelem magamhoz. Viszont már akkor így éreztem, amikor még nem is láttam.
- Igaz, mintha abban reménykedtem, hogy volna, hogy majd egyszer rádtalálok. – Bólogatok, talán ezzel nem tűnők túl férfiasnak, bár, ha belegondolok, hogy Cyrana nem egy motoroshoz vonzódik, hanem a fiatal, cuki tanárbácsihoz, aligha van félnivalóm.
- Azért száz év hosszú idő, még velem is megesik, hogy egy nőci kezdeményező, de ne aggódj, nem szokásom csak úgy.. – Nem fejezem be, hiszen cicázik, csak húzza az agyamat. Igaz, hogy vele azonnal egy hullámhosszon voltunk, másoknak valóban nem hódolok csak be így. S kettőn állt a vásár, nem nagyon kellett nyomulnia, mire találkoztunk, pikáns megjegyzésekkel bombáztam már vagy egy órája.
- Nem, tényleg nem volt komolyabb, úgy gondoltam, hogy ha hosszú idő adatik meg, nem gond, ha nem sietek. Olykor elvonultam, és évekig írtam, utazgattam, foglalkoztunk a rendünkkel, és csak bizonyos időközönként tértem vissza a társasági életbe, mondjuk nőkkel foglalkozni. – Na igen, művészlélek vagyok a javából, még angyali létem alatt is megmaradtam igazi álmodozónak, és Cyrana mellett végre valóra válhat minden.
- Elméletileg nem lehetne veszélyes. Tudod én a diplomatákhoz tartozom, akik a titkokért felelnek, veszélyes alakokkal nem illene összefutnom. Amolyan nyomozási feladat, bár amennyire el tudok gondolkozni, teszem azt rajtad, nem gondolom magamat ügyesnek. Inkább megpróbálok mindent szemmel tartani, és jelenteni azoknak, akik ténylegesen okosok. – A feleletére egy időre befagyok, ahogyan rájövök, hogy hülyéskedik. Legalábbis remélem, hiszen rám nem kell féltékenynek lennie, fordítva már esetleg, hiszen ő aztán igazán gyönyörű lány, akit mindenki meg akar kapni. – Dehogyis tartok. Te vagy az egyetlen háremhölgy. A szultána. – Nyelek egyet, ahogyan elmondja, hogy hol dolgozik, az tényleg problémás, ha pont Ellaelnél, remélem a szürkeszárnyú nem figyelt fel már most erre a kapcsolatra. – Oké, akkor a nyílt randik egy ideig kizárva, vagy csak úgy, mint a tanársegédem, majd elintézem, hogy ilyen módon találkozhassunk olykor. Na nem úgy, hogy a nyílt színen taperollak le, de hát úgyis hiába magyaráznám, hogy ne ilyen észbontó ruhákba gyere... – Simogatom meg az arcát, végigcsúsztatva a kezemet az oldalán, ő már látott kissé pőrén, nekem viszont ráér a dolog, nehogy úgy érezze, hogy valami szexéhes halhatatlan vagyok, akinek csak az a fontos.
- Figyelj csak Cyrana, nem tudom, hogy hogy tervezted ezt a ma estét, biztosan sok volt így egyszerre, nem akarlak tovább traktálni. Szóval csinálhatunk valami mást, valami érdemi programot. Mi legyen?



i want to love you|| Thousand years || ©redit



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Ember
we have the strongest faith
☮ Főkarakter : ♠ Caryeth
☮ Kor : 23
☮ Hozzászólások száma : 89
☮ Tartózkodási hely : ♠ New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Hétf. 22 Feb. 2016 - 20:03




Elijah & Cyrana



Voltak már kapcsolataim, de nem tartottak általában valami sokáig. A legtöbb pasi valahogy... nem valami rendes, vagy én fogok ki folyton olyanokat, akikkel csak a baj van? Igazából halvány gőzöm sincs, de valahogy nem alakultak jól a kapcsolataim eddig. Vele viszont egész más, talán igen pont az fogott meg benne, hogy más, hogy idősebb, mint a pasik, akikhez közöm volt és e miatt megbízhatóbbnak gondoltam már alapból is pedig akkor még nem gondoltam volna, hogy ennyivel idősebb és nem csak idősebb, hanem a tetejében nem is ember.
- Talán pont azért lettél halhatatlan, hogy találkozhassunk, másképp esélyünk se lett volna rá. - mosolyogva viszonozom a csókot. Persze a jó ég tudja, nem mondom, hogy hiszek az efféle sorsszerűségben, meg hasonlókban, de persze aztán meg ki tudja. Lehet ez véletlen is, igazából nem számít, csak az, hogy tudtunk találkozni és hogy most együtt lehetünk, még ha az egész még bonyolultabbá vált is, mint amilyennek eredetileg indult, pedig már eredetileg se volt egyszerű, hiszen ő tanár, így viszont... Na de majd valahogy megoldjuk.
- Szóval már támadtak így le? Ezek szerint népszerű vagy, majd óvatos leszek. - még inkább kiszélesedik a mosolyom, de oda is bújok egyből, hogy azért érezze csak viccelek. Csak nem játék ez számára, hiszen ha az lenne, akkor nem játszik nyílt lapokkal és nem mondja el nekem, hogy micsoda valójában. Csak nem arról van szó, hogy megosztja velem a titkát, aztán majd mint valami hím fekete özvegy szépen felfal az első komolyabb együtt töltött esténk alkalmával. Na az durva lenne, de ilyesmit nem igen feltételezek azért róla.
- Komolyabb nekem sem, de ennyi idő alatt sem volt nálad semmi... igazán komoly? Remélem, hogy ez nem valami rossz előjel, én még fiatal vagyok. - persze a fenekelés, úgy látom, hogy erre nagyon sikerült rákattannia, de hát majd meglátjuk. Egyelőre még én magam sem tudom hogyan fog alakulni majd az életünk, vagy ezt az angyaldolgot hogyan egyeztetjük minden mással. Azért így még neccesebb az új munka, ahol azt mondják majdhogynem nyíltan, hogy megfigyelnek minket. Azért ez necces... nem lenne jó, ha az is kiderülne számukra, hogy Elijah angyal.
- Akkor... veszélyes a munkád? De ugye óvatos vagy? Ez elég rosszul hangzik így elsőre. - nyomoz és veszélyes kívülálló ezek szerint a tetejében az egyetemen? Hát nem gyenge egy hír, de persze tudom,hogy nem mondhatom, hogy hagyja abba, vagy ne tegye, ami a dolga. Gondolom nem is igen hagyhatná csak úgy annyiban. - Reméltem, hogy nem tartasz angyali háremet, viszont... - röpke szünetet tartok, most rajtam látszik, hogy ki akarok bökni valamit, habár azért nem olyan komoly info, mint amilyen az övé volt. - Szóval új munkám van és... elég komoly hely, a Micromednél lettem sajtóreferens. Még én is alig hiszem el, de nyíltan kimondta a főnököm, hogy mindenkit átvizsgálnak, úgyhogy még óvatosabbnak kell lennünk rendben? - mert lebukhatunk, vagy valaki kiszúrhat minket, vagy tudom is én. Mindenképpen nagyon oda kell figyelni rá, hogy mikor mit csinálunk és hol, hogy ne vegye észre senki sem, hogy Elijah kicsoda, sem azt, hogy tanár, sem azt... hogy annál is több.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Angyal
my wings are made to fly
☮ Főkarakter : Eldorien
☮ Kor : 119
☮ Hozzászólások száma : 52
☮ Tartózkodási hely : New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Szomb. 20 Feb. 2016 - 21:26


Cyrana & Elijah

people change and forget to tell each other

 

Érzékelem én a meglepődést a csodás, édes pofin, ám úgy vélem, mindez pozitív keletű, nem csalódott, sokkal inkább mintha valami álmát váltottam volna valóra. Ami kicsit azért extrém, általában a nők szoktak káprázatosak lenni, mintha most bennem látna valami ilyesmit. Holott számomra ő az, aki félresöpör mindent, amiben eddig hittem. Nem számít, hogy a szemében természetfeletti vagyok. Ahogyan az sem, hogy rengeteg női angyal, vagy dzsinn gyönyörű, kívánatos, valahogy egyikükben sem láttam azt meg, amit Cyranában már az smsezésünk kapcsán is igen, holott akkor még nem találkoztunk személyesen. Mégis ott volt a varázs, beszélgettünk, ugrattuk egymást, mintha nem választana el kor vagy kétely, s ő nem tudhatta, hogy még egy világ is. Amikor megláttam, azonnal tudtam, hogy többé már nem lesz semmi sem a régi. Miután már fizikálisan is felfedtem magam számára, nem lehet kérdés, hogy a randevú a lakásomon folytatódik. Vélhetően nem fogjuk még együtt tölteni az éjszakát szerelmesen zihálva, ám a csókcsaták folytatódhatnak, és akár át is beszélgethetjük azt a jó pár órát, amely hajnalig hátravan. Az más kérdés, hogy talán akkor ő kialvatlan lenne, bár még fiatal, lehet, hogy nem túlzottan érdekli a dolog.
- De.. másképp kéne. A valóság viszont az, hogy ember voltam, és ezen a szárnyak sem változtattak. Csak elhúzódott, hogy megtaláljam azt, akire ennyire rá vagyok indulva. Rád. – Csókolok oda a szájára, egy picit nagyobb elánnal, véletlenül még az ajkát is beszippantom a fogammal, bár ez inkább vicces, mint szexéhes perverzió, jelzem, hogy igen, régen nem volt már senki az életemben, de annyira édesnek tartom őt, hogy nem tudom, hogyan tudnék betelni vele.
- Azért így se aludtam túl sokat, bár nekem nem vészes, könnyedén regenerálódok, de ne tudd meg, hogy mennyit gondolkoztam rajtad. Nem egyszerű diáklány vagy nekem, hanem valami sokkal... több. Engem nem csókoltak még így meg, bár már volt pár letámadásban részem, de sehol nem volt ennyire... intenzív.. Tudom, hogy nem lesz könnyű, de hogy jó lesz, abban biztos vagyok. Nagyon tetszel... – Most már én is szélesen mosolygok. Nem akarok én itt szerelmet vallani, mert állati gyors lenne, de mi a fene lenne ez, ha nem valami komoly érzelem? Igaz, hogy ő nem természetfeletti, de én az vagyok, és tudom magamról, hogy nem szoktam ennyire elcsábulni.
- Az lehet is, attól még én vagyok a tanárod... Habár a szerelmi ügyekben valahogy sosem jött össze komolyabb, így nem mondanám, hogy tapasztalt lepedőakrobata vagyok. Azért a fenekelést nem akarom kihagyni. – Simogatom meg az arcát, még ha pikáns témát is hoztam fel, tudom, hogy számunkra a kedvesség, cukiság előrébbvaló, mint hogy csakis a szexben éljük ki magunkat. Persze hozzá tartozik az esetleges tervekhez, de azt hiszem az erősebb érzelem, hogy szeretem! Inkább tématerelésként kezdem el sorolni kérdésre a fajainkat, amin ismét csak meglepődik a kis buta.
- Az értelmesebbje igen. Valaki csúnyán visszaél a hatalmával, tombol, le kell állítani. Nem mindenki él rendezett körben, mint én. Vannak, akik veszélyesek, és a pusztítás a céljuk. Azt nem szívesen mondanám el, hogy miért vagyok itt, de mivel nem akarom, hogy bajod essen, inkább kibököm. Egy veszélyes kívülálló után küldtek ide nyomozni. De mivel én mindig tanár voltam, most is ez az álcám. Nem csak eljátszom, hogy tanítok. – A nagy kerek szemekre azért elnevetem magam, és megrázom a fejemet. – Ránk teljesen más törvények érvényesek. Akár ölni is lehet, a rend el tudja rendezni. Ami a monogámiát illeti, mindenki másban hisz. Ott is van bőven kicsapongás, ám az emberi életnek megfelelő sémát kell követni, tehát nem lehet törvényesen bejegyezve több feleséged, ha az emberi álcád példának okáért keresztény. Angyali alakban persze azt csinálok amit akarok, de nem, én abban hiszek, hogy ha van valakim, aki fontos, akkor nincsen mellette más.



i want to love you|| Thousand years || ©redit



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Ember
we have the strongest faith
☮ Főkarakter : ♠ Caryeth
☮ Kor : 23
☮ Hozzászólások száma : 89
☮ Tartózkodási hely : ♠ New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Pént. 12 Feb. 2016 - 21:49




Elijah & Cyrana



Az még mondhatni benne lett volna a pakliban, hogy tudom is én kiderül, hogy van valami felesége, vagy nős volt és van egy gyereke. Mégis csak felnőtt pasiról van szó, szóval... miért ne lehetett volna ez is benne a pakliban nem igaz? Viszont az, hogy kiderül, hogy szárnya van és hogy a tetejében még angyal is... na azért erre nem igazán számítottam, hogy mit ne mondjak. Rendesen meg vagyok lepődve még mindig, de igyekszem túllendülni a dolgon és hát egyébként is elég rendesen odavagyok a titkokért és az érdekességekért, szóval miért ne kezelhetném úgy ezt, mint egy valóra vált álmot? Nem, sose gondoltam át, hogy mi lesz, ha kiderül, hogy vannak olyan dolgok, amikben én hinni akarok, erre most mégis itt áll előttem feketén-fehéren, hogy... vannak! Durva egy felismerés, mintha közölnék egy gyerekkel, hogy na akkor felülhet a Mikulás valódi szánjára és tényleg repülni is fog majd vele. Szerintem azért rendesen lehidalna.
- Ilyen nehezen kontrollálod magadat? Több, mint száz éves vagy... és angyal, nem kellene másképp működnöd, mint egy kiéhezett tininek? - széles mosoly, vagy inkább már-már vigyor az, amit most rá villantok. Hát na azért jól esik ezt hallani, hogy nem igen tud nekem ellenállni. Nekem se könnyű, de most annyira érdekelnek a válaszok, hogy azt sokkal fontosabbnak gondolom. Tudni akarok róla mindent, tudni szeretnék minél többet, úgyhogy jó lenne, ha tényleg mindent rendesen ki tudnánk tárgyalni mielőtt még... bármi egyéb is történne.
- Az igaz, hogy tegnap sok lett volna és azt hiszem el se hittem volna. Most más... magam sem tudom, hogy miért, de nem lesz ez így még nehezebb? Mármint... tudod így se egyszerű, hogy te tanár vagy, én diák, de te még angyal is... - nem tudom, nem most kellene elbizonytalanodnom, amikor épp az élete részleteit osztja meg velem, meg minden, de ettől még nem lesz bennem kevesebb kérdés és kétely. Nem könnyű ezt az egészet felfogni, hiszen eddig is épp elég nehézség volt már előttünk, így csak még több lett belőlük, de előbb megpróbálom megismerni mondjuk a világát és persze megérteni, akkor talán egy fokkal könnyebb lesz mérlegelni.
- Te többet kockáztatsz, így meg főleg, a végén kisebbségi érzésem lesz. - halványan elmosolyodom, de olyan jól esnek a szavai. Velem akar lenni. A szeretetéhes lelkem visít a boldogságtól, hogy valaki ezt mondja nekem. - Én is veled akarok lenni, titkok nélkül, és nem érdekel, hogy vannak szárnyaid, sőt... állati szexi! - szélesedik a mosolyom. Ettől még persze vannak bennem kérdések és vannak kételyeim, de hát kiben ne lennének? De mégis csak igen vele akarok lenni, szeretném élvezni az életet mellett és megérteni a világát, mert úgy gondolom így is lehetséges lesz, még ha talán nehezebben is.
- Hű ez... - elkerekedik azért a szemem a végére. Nehéz most csak úgy megállni, hogy ne akarjak még többet tudni, látni. Nem arról van szó, hogy ő nem elég nekem a maga angyal valójában, de ha valaki arról beszél neked, hogy elementálok, meg dzsinnek és sárkányok... azért nehéz csak úgy bólogatni, hogy aha jól van. - És úgy éltek a világban közöttünk, mint bárki más? Ez azért... hű, rendesen durva. Mármint nem rossz értelemben, csak tudod én állandóan ilyenekkel foglalkozom. Szeretem a misztikumot, meg a rejtélyeket és most itt vagy előttem egy élő misztikum és még több is van és akárki lehet, aki az utcán járkál, mert gondolom semmiről se lehet felismerni titeket úgy... átlag emberként. Szóval... huh! És akkor most te tanár vagy emberi életed van, vagy úgy szárnyakkal van valami másik is? Ott is a monogámia az elfogadott? - viccelődőm, de talán azért van egy cseppnyi komolyság is a hangomban, vagy a tekintetemben? Nem lenne jó hír, ha amúgy angyalként lenne egy kész hárem a háta mögött, vagy valami.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Angyal
my wings are made to fly
☮ Főkarakter : Eldorien
☮ Kor : 119
☮ Hozzászólások száma : 52
☮ Tartózkodási hely : New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Hétf. 8 Feb. 2016 - 18:14


Cyrana & Elijah

people change and forget to tell each other

 

Lassan megérkezünk, és lecsüccsenünk, így azért fesztelenebbül lehet beszélgetni, igaz, a mosdóban, kevés ruhában is megvolt a maga izgalma, varázsa. Most csak ketten vagyunk, senki nem hallhat minket, és Cyrana addig marad, amíg akar, végülis már minden tekintetben nagykorú, ihat, szavazhat, és ha kimarad éjszakára, nem illik riasztani miatt a zsarukat. Ettől függetlenül hogy ilyen komoly titkokat bízok rá, és hogy mennyit flörtöltünk, na meg célozgattunk egy esetleges fenekelésre, lehet, hogy bőven ráérünk még ezzel, annak még talán nem jött el az ideje. Bár amilyen rohamléptekben haladunk, ki tudja... De most a titkok miatt vagyunk itt, igaz, csókolózni még komoly témák közepette is szabad. Sőt, tulajdonképpen hogy ilyen veszélyes közelségben van a szája, nem is nagyon tudnék neki ellenállni. Főleg, hogy miközben csacsog, ő maga csókol meg.
- Próbálok én mindent magyarázni, de közben állatira veszélyes, hogy kettesben maradtunk. Na majd félteszem magamban a piszkos kis gondolataimat, hogy kisajátítsam a kedvenc diákomat, és csak a kérdésekre koncentrálok. – Nevetgélek, viszonozva most a csókját én is. Eltűnődök, hogyan is kéne elmesélni neki ezt az egészet, hiszen még soha senki nem kérdezett engem ilyesmiről, Cyrana az első, akit beavatok. És mivel már Vyvegarnak elmondtam, hogy ez a helyzet, végeredményben lelkem rajta, hogy mit tud meg az én újsültetü emberlány kedvesem.
- Ezen nem gondolkoztam sokáig. Annyira... tetszettél tegnap, és ahogy láttam, valamit megláttál bennem. Ha nem tudtad volna kezelni, akkor... azt hiszem mindennek vége lett volna. – Ezzel beismerem, hogy talán naív vagyok, de közel járok ahhoz az érzéshez, amit ha le akarnánk egyszerűsíteni, azt mondanám, hogy beleestem, de nagyon. Az ujjaira kulcsolom a sajátomat, és kisfiús pillantással méregetem.
- Igen. Feltétleztem, hogy ha elég érett vagy, hogy olyan döntést hozz, hogy nem érdekelnek a szabályok, csakis én. Akkor viszonzom valamivel. Igaz, hogy emberként én is kockáztatok, de ez mindegy, egy kalap alá vettem. Veled akarok lenni Cyrana. Titkok nélkül. Ha te is. – Jó, nem akarom én ráerőltetni magamat, és biztosan nem tudok majd mindent elmondani neki, de ha már a fő csapásvonalat tudja, ismeri, érti, akkor bőven rnedben leszünk. Megsimogatom a lábát, ahogyan ilyen közvetlen módon bújik hozzá.
- Nyilván hozzád hasonlóan vannak, akik tudnak a világunkról, egy maroknyian. Aligha egyedülálló, hogy pont nekem egyedül tetszik meg valaki, aki nem közülünk való. A létszámot illetően nem számoltam meg magunkat, de több ezren világszerte. A fajokat illetően a mesékre gondolj. Tudod nálunk nem csak sötét, gonosz démonok vannak, van köztünk egészen társasági alak is. De ha belegondolsz, hogy akár az irodalomból mi merülhet fel, sárkányok, dzsinnek, tündék, és elementálok még. Reméltem, hogy én le tudlak nyűgözni a saját... valóságommal. Azért azt nem ígérhetem, hogy egyhamar mással is fogsz találkozni, mindenki kényes az inkognítójára. – Simogatom most meg a sötét tincseit, kiváncsi vagyok, hogy eddig mi a véleménye úgy az egészről.

i want to love you|| Thousand years || ©redit



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Ember
we have the strongest faith
☮ Főkarakter : ♠ Caryeth
☮ Kor : 23
☮ Hozzászólások száma : 89
☮ Tartózkodási hely : ♠ New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Kedd 2 Feb. 2016 - 22:15




Elijah & Cyrana



Egyelőre még nem sokat tudok erről a világról és persze erről az egészről, épp e miatt nem is tudom, hogy milyen kérdéseket tehetnék fel neki hirtelenjében. Majd szépen fokozatosan haladunk ezzel is. Az első lépés az volt, hogy kiderült, a második majd az lesz, hogy megbeszéljük részletesebben is ezt az egészet és hogy mi lesz mondjuk a jövőben. Egyelőre még... nem igazán tudom, hogy mi vár ránk pontosan, nem szoktam én amúgy sem ennyire előre gondolkodni, most viszont úgy fest, hogy muszáj leszek. Lassan fel kell nőni... affrancba...
- Ez az egész... na majd tartasz nekem valami kiselőadást és akkor egyből többet értek majd. - mosolyodom el és még egyszer csak azért is odapuszilok a szájára. Nem mondom, hogy megijeszt ez a sok info egyszerre, de azért biztosan idő kell majd mire rendesen magamra találok és sikerül mindent feldolgozni és minden információt majd rendesen kezelni... felfogni. De van időnk, nem látom, hogy siettetne. Mindent szépen átbeszélünk, mindent szépen letisztázunk és nem lesz semmi gond. Majd eldöntöm, hogy velem mi legyen ezzel az egésszel kapcsolatban, de persze vele akarok lenni ez a fő lényeg.
- Tényleg sokat kockáztattál miattam, de... m lett volna akkor, ha nem tudom kezelni? - na jó ez azt hiszem elég jó kérdés, talán ő se nagyon gondolta át. Mármint, ha nem tudom itt hagyom, mert annyira megijedek, vagy a jó ég tudja, netán szétkürtölöm a világban, hiszen arra is lett volna esély, mivel írok a neten, ezt akár le is írhattam volna. Tényleg iszonyatosan sokat kockáztatott, ami csak még inkább megerősít abban, hogy fontos vagyok neki és ez azért nagyon nagy dolog.
- Igen, és e miatt bíztál meg bennem igaz? Pedig azt is hihetted volna, hogy csak... nem is tudom, egy buta kis csaj vagyok. - na igen, de nem így volt és nem így van. Tényleg azt hiszem, hogy egyértelműen belezúgtam, nagyon! Nem tagadom és igazság szerint nem is bánom. Akkor is így lenne, ha egy szimpla átlag ember lenne és akkor is, ha mint kiderül annál sokkal több, de azért tény valamelyest megnyugtató, hogy a lakása egészen emberi, de azt mondta ember volt és még most is úgy él. Nem valami isteni lény, akit nem lehet megközelíteni, ezt eddig láttam, hiszen édes és imádni való, arról már nem is beszélve milyen cukin zavarban tud lenni időnként. Lehuppanok hát mellé szépen és kortyolok kicsit az italomból is. A lábaimat átvetem a lábán és közelebb húzódom hozzá.
- Őszintén szólva még fogalmam sincs, hogy mit akarok. Majd kialakul azt hiszem. Egyelőre inkább mesélj nekem erről az egészről minél többet és akkor könnyebben kitalálom majd, hogy mi legyen. Szeretném ismerni a világodat és... durva, hogy erről senki nem tud? Mármint az emberek közül tudod. És... hú nem tudom, annyi kérdésem lenne! Sokan vagytok? Milyen más... fajok vannak még? - láthatja rajtam, hogy izgatott vagyok és persze kíváncsi is. Érdekel ez az egész, a világa, az élete. Jó lenne tudni, hogy pontosan ez az egész mit is jelentene akkor, ha mondjuk azt mondanám, hogy szeretnék én is a része lenni, vagy az mondjuk miből állna, hogy befolyásolná-e az életemet, a jelenlegit. Titkolózást jelentene? Minden megváltozna? Azért ez tényleg valami iszonyú nagy döntés, de közben meg itt van ő, akibe azt hiszem sikerült belezúgni nagyon is és ő nem hal meg, én viszont emberként idővel igen. Nem egyszerű a helyzet.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Angyal
my wings are made to fly
☮ Főkarakter : Eldorien
☮ Kor : 119
☮ Hozzászólások száma : 52
☮ Tartózkodási hely : New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Vas. 31 Jan. 2016 - 18:54


Cyrana & Elijah

people change and forget to tell each other

 

Most, hogy itt vagyunk, és nem kételkedik sem a szerelmemben, sem pedig a saját elméjének épségében, nő a magabiztosságom mellette. Eddig ő volt az, aki élőben bátorított, én csak a telefon mögé tudtam rejtőzni, Most sem mondtuk ki, hogy ez szerelem, az nagyon korai lenne, csak legbelül tudjuk, hogy ha ennyire nem tudunk ellenállni a másiknak, az valami hirtelen támadt, de mély érzésnek kell lennie, amivel a későbbiekben meg kell birkóznunk, hogy tudjuk tartani, és ne omoljon össze az akadályok során. Hiszen azok lesznek bőséggel, kezdve a titkolózástól, a harcoktól, az egész mitikus világtól, amely nem csak a rendemet foglalja magába, ha a kívülállók megneszelik, hogy van egy törékeny kis szerelmem, örökös veszélyben lehet majd.
- Ha angyal akarsz lenni, akkor lesznek. Nekem látod hogy fekete, ami azt jelenti, hogy megvan bennem a hajlam, hogy önző legyek, most például az is vagyok, mert annyi buktatója lenne, hogy együtt vagyunk, de nem érdekel, csak te kellesz. Viszont.. ha majd egyszer úgy döntesz, hogy csatlakoznál hozzánk, az komoly dolog, alapos átgondolást igényel, hogy egyátalán mi szeretnél lenni. Majd mesélek még a fajokról. Végtére is mind emberek vagyunk, csupán át tudunk változni, ha ki akarjuk aknázni az igazi erőnket. Nekem nem fájt annyira, de azért nem feltétlenül a legegyszerűbb, mégiscsak más leszel... – Na igen, én megtartottam az emberi alakomat azóta is, akik viszont beleszületnek, azoknak van egy kialakult természetfeletti külsejük, és csupán álcaként tekintenek arra amit a tükörben láthatnak úgy harminc évig. Én viszont szeretek ragaszkodni a saját külsőmhöz. Nem akarom ráerőltetni a cukifejre, hogy legyen társam az örökkévalóságban, végtére is oly friss még ez az egész, mégis annyira inspirálja mindaz, amit mondok, lehet, hogy az egész éjszakát átbeszélgetjük. A fenekelés tehát el lesz napolva, de sebaj, nekem most fontosabb, hogy le se álljunk a csókokkal, és az ölelésekkel, ez fűz össze igazán.
- Naná. Már maga az a dolog, hogy egy diákommal játszok vonzódást, önmagában kockázatos, de hogy utána ennyire komolyan gondoljuk... aztán annyi felelősség van, hogy kinek mondja el az ember... vagyis az angyal. Mégis bíztam benne, hogy ha meg is ijedsz, tetszem annyira, hogy le tudod gyűrni a félelmedet. Örülök, hogy így lett. – Bólogatok a sötét tincsekkel játszva, lassan viszont tényleg el kéne tűntetnem a szárnyaimat, felöltözni, mert nem egy mosdóban kéne ezt folytatni. A pillantásomból, a gesztusaimból láthatja, hogy mennyire odavagyok érte, így nem csoda, ha alapvetőnek tartottam, hogy nem hazudozok, mindent elmondok, amennyit így elsőre tudhat.
- Feltételezem, hogy már előtte is annak tartottál, különben nem ültél volna be a kocsimba... – Nevetgélek vissza, hiszen nem csak hogy beült, meg is csókolt, mert mindkettőnkben komoly nyomott hagyott az ismerkedés, és elég hamar áteveztünk a komoly üzengetésről a vicces flörtölésre, kialakult a közös hullámhossz, amely azonban nem barátkozásra épült. Még talán azt is elfogadtam volna, hogy nem dögös, szerencsére még ebben is mázlim volt, mert valami frenetikusan gyönyörű. S nem úgy tűnik, mint akit nagyon zavarna, hogy kicsit szét vannak dobálva a dolgaim. Sőt, mintha meg is nyugtatná, hogy emberi vagyok, nem pedig valami isteni lény.
- Én is így kezdtem, de volt valaki, aki felnyitotta a szememet. Az ő személyét azért nem fedném fel, már így is többet mondtam, mint illett volna, legalább a mentoromat hagyjuk ki a dologból. Na mit szólsz ahhoz, hogy ha arról is beszélünk, hogy te mit szeretnél? Én nem akarok erőltetni semmit, élhetünk emberi életet, randizni járhatunk, és ha úgy érzed, hogy később készen állsz, hogy mondjuk repkedjünk, vagy vonjalak be kicsit a másik életembe, szívesen megteszem. Igazából nem is tudom hogyan megy ez, bár nálunk diplomatának hívnak, úgyhogy kész szégyen... – Vigyorgok nagyokat átkarolva a derekát, és lehúzom magam mellé a kanapéra, hogy aztán iszogassuk a hozott üdítőket. Olyan hihetetlen, végre itt a nagy ő?


i want to love you|| Thousand years || ©redit



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Ember
we have the strongest faith
☮ Főkarakter : ♠ Caryeth
☮ Kor : 23
☮ Hozzászólások száma : 89
☮ Tartózkodási hely : ♠ New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Szomb. 23 Jan. 2016 - 13:32




Elijah & Cyrana



Kb. bármit el tudtam volna képzelni, de azt, hogy valamikor majd egy angyal ölelésébe burkolózom, ahogyan a szárnyaival ölel körbe... na arra baromira nem számítottam és lásd most mégis pont erről van szó. Kész csoda, hogy nem fogtam jobban padlót. Az a mázlija, hogy egyébként is rajongok az ilyesmiért, a csodás dolgokért, meg a különleges emberekért és ezért nem olyan fura, hogy most itt áll egy előttem, csak hát eddig inkább minden ilyesmi a fantáziában élt és szerettem volna elhinni, hogy létezhet olyasmi, amiről nekünk még csak elképzelésünk sincs, de hogy mindez valóság legyen...
- Egy rituáléval? És attól nekem is szárnyaim lesznek? Annyira... furcsa és tényleg kicsit bizarr. És fáj? - hát gondolom az, hogy szárnyaid nőnek nem csak úgy pikk-pakk megtörténik, bár most itt ő láthatóan nem fájdalmasan változott át, mintha csak az emberi külseje csak valami álca lenne és a másik az igazi, vagy pont fordítva? De mindkettő tökéletesen megjelenik fizikálisan, szóval nem csak valami illúzió az egész, de pont ettől még hihetetlenebb, hogy nekem is lehetséges lenne ilyesmi. Persze abban igaza van meglátjuk, hogy lehet-e, van-e értelme és persze gondolom nem csak úgy pikk-pakk történik meg, és ahhoz többet kell tudnom a világáról és hogy mennyire maradhatok ember a saját életemmel akkor, ha esetleg vállalok valami ilyesmit. Lassabban csókolok most vissza, elgondolkodtam, érthető módon. Nekem ez bonyolultabb azt hiszem, mint neki, bár biztosan nehéz volt elmondania.
- Féltél nagyon, hogy megijedek? - csúszik ki aztán a számon, mert hát persze láttam rajta aggodalmat és örült neki, hogy könnyen viseltem a dolgot, de belül biztosan nagyon izgulhatott, hogy nem hagyom-e faképnél. Gondolom eleve kockázatos ezt felvállalni. Mi van, ha az akinek elmondja tovább adja? Az viszont nagyon is jól esik, amit mond, hogy különleges vagyok. Én is így érzem, hogy ez valami más... valami több, pedig én aztán könnyen csapongok, de most még sem erről van szó.
- Te is az vagy, bár... ezt kár mondanom, szárnyaid vannak! - elmosolyodom, kicsit talán elviccelem a dolgot, de talán érthető, hiszen mégis csak elég komoly a téma és jobb, ha viccelek, mintha mondjuk tényleg megrémülök netán ettől az egésztől. Lássuk be, biztosan bőven vannak olyanok, akik totál ráparáznának, ha kiderülne, hogy a pasijuk nem elég, hogy tanár és nem elég hogy idősebb náluk, hanem még angyal is és nem csak pár év a korkülönbség, hanem pár évtized. Mi van akkor, ha rájön, hogy hozzá képest én csak egy éretlen főiskolás vagyok?
A lakásán a rendetlenség cseppet sem zavar. Nálam sem áll minden katonás rendben, tőle sem várom el, hogy minden egymás mellett sorakozzon. Akkor látszik egy lakáson igazán, hogy laknak benne, ha van egy kis kupi, mert akkor tuti, hogy nem valami angyalvárosban éli az életét és csak néha ugrik be ide, vagy a suliba, hanem tényleg emberként tölti a mindennapjait. Ez azért megnyugtató.
- Olyan... hihetetlen, hogy te akkor éltél... én csak tanultam ilyen időszakokról. Még csak nem is igen utaztam el sehová, ami messzebb van Bronxnál. - hát igen, ha árva vagy, akkor nem túl nagyok a kilátásaid és nem mehetsz oda, ahová csak akarsz. Nem bánom, majd egyszer lesz rá lehetőségem, végül is időm az még van, fiatal vagyok. - De ha unalmas volt végülis... jó, hogy változott igaz? - na jó, nem kéne belekérdeznem, hiszen ez az ő sztorija, ő kell, hogy elmondja. Inkább a poharamra fogok rá és kortyolok. Szépen csendben kellene maradnom, ez most nem valami interjú, hogy folyamatosan faggassam szegényt. Neki kell összeszednie a gondolatait, úgy gondolom sokkal könnyebben be tud avatni a részletekbe.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Angyal
my wings are made to fly
☮ Főkarakter : Eldorien
☮ Kor : 119
☮ Hozzászólások száma : 52
☮ Tartózkodási hely : New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Pént. 22 Jan. 2016 - 11:06


Cyrana & Elijah

people change and forget to tell each other

 

Vizslatom az arcát, miközben még mindig az ölelésemben tartom, fekete szárnyaimmal pedig körbeölelem magunkat. Most már biztosan nem arra tippel, hogy én vagyok őrült, de buzgón merem remélni, hogy arra sem, hogy netán neki ment el az esze. Most itt vagyunk, együtt vagyunk, beletúrok a sötét tincsekbe, és remélem, hogy ez a pillanat örökké fog tartani. Sosem vágytam arra, hogy gazdag legyek, nem érdekelnek túlzottan a földi javak. Csak vlaami különlegeset akartam. S amikor legbelül kalandok után sóvárogtam, mégsem találtam meg meg az ascarieli hiearchiában, hiszen ez a nagy szervezettség nem az én világom. S tegnap óta érzem úgy, hogy Cyrana volt az, akit mindig elképzeltem magamnak, de ehhez az kellett, hogy öröklétű angyallá változzak, hiszen a saját időmben én meghaltam volna, és nem találok rá. Erre mondják, hogy nagyon is sorsszerű volt. Ennek így kellett történnie. Azért itt rengeteg olyan dolog van, ami nem hétköznapi. Azon túl, hogy angyaként nem akarom megijeszteni, az érzelmeimmel sem. Még nincsen egy teljes napja, hogy ismerjük egymást, és mégis felfedem előtte a világunkat, ráadásul olyan szinten vagyunk egymásra hangolódva, hogy félek tőle, hogy ne fellángolásnak vegye.
- Van. Ahogyan én is ember voltam, át lehet változni. Egy ősi rituáléval. Hidd el, nekem is bizarr volt elsőre, és megmaradtam embernek sok tekintetben. Én más vagyok, mint akik eleve angyalnak, vagy másfélének születnek. Nem kell most eldöntened. Próbáljuk ki, hogy hogy működünk együtt. – Hajolok hozzá le, hogy megízleljem az ajkait. Végtére is ha nem feltétlenül csak a testiségről szól a dolog, de az első időkben még nagyon is van jelentősége, és annyi csókkal akarom elhalmozni, amennyivel csak lehet. A derekánál fogva húzom magamhoz, hogy szétnyitva az ajkait becsusszantsam a nyelvem a szájába. Tudom hogy nem a legromantikusabb egy mosdóban, és hát így erre emlékezni, hogy itt fedtem fel magamat előtte, de fogjuk arra, hogy spontánok voltunk.
- Egyik sem. Nagy ritkán voltak mások az életemben, de nem ilyen gyorsan, és nem volt ennyire erős a vonzódás. Te különleges vagy. Nagyon. – Most ő csókol meg, én naná, hogy nem húzódom el, teljesen belefeledkezünk, holott bármikor közbeszólhat egy kopogás. Gyorsan felkapom utána a ruháimat magamra, és nem sokkal később már a kocsiban ülünk, egészen gyorsan vágok hát a toronyházam előtti parkig, így húsz perccel később már a lakáskulccsal bíbelődöm. Benyitok, nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan sikerül felcsábítanom magamhoz, ezért egy vigyort megérdemel. A lakás picike, nincsen durván precíz rend, látszik, hogy itt lakom. Irodalomtanárként rengeteg könyvem van, és hát a napközbeni használt göncömet se sikerült elpakolni a szennyesbe. Hát ciki, de ez van. A hűtőhöz indulok, előveszek egy narancsleves dobozt, meg két poharat, most ez van itthon, meg némi rágcsálnivaló, de az ráér. Töltök magunknak, és lehuppanok a kanapéra.
- Nehéz elkezdeni, mert nem szoktam hozzá, hogy tollba kell mondanom. Ahogy mondtam, Svájcban éltem, és halálra untam magamat. Minden nap ugyanazt a húsz embert láttam, éveken át, az egyetlen felüdülés az volt, hogy ha a nap végén lementem a kocsmába. Nem láttam kitörési utat, az ezer nyolcszázas évek végén házitanítónak lenni csórón... Nem egy élménydús, lehetőségekkel teli helyzet volt. – Simogatom meg a combját, majd iszok, lényegében még keresgélem a gondolataimat.


i want to love you|| Thousand years || ©redit



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Ember
we have the strongest faith
☮ Főkarakter : ♠ Caryeth
☮ Kor : 23
☮ Hozzászólások száma : 89
☮ Tartózkodási hely : ♠ New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Csüt. 14 Jan. 2016 - 21:41




Elijah & Cyrana



Nem kellene úgy viselkednem, mint egy veszett rajongónak, aki most találkozik valamelyik története kedvenc szereplőjével, amit sose hitt volna. Annyi mindenről olvastam már és annyi mindenben próbáltam meg hinni, hogy az, hogy most itt áll előttem valaki, aki azt mondja magáról, hogy angyal és hogy örökké él... hát na azért ez nem mindennapi és kész csoda, hogy nem kezdtem el eddig még ujjongva ugrálni, hogy egyáltalán képes legyek felfogni ezt az egészet ép ésszel. Hihetetlennek hangzik és közben el akarom hinni, mert azért nem kis dolog ilyesmiről értesülni. Mesés lények élnek közöttünk, angyalok, mint ő, mert az alapján ahogy beszél valahogy úgy sejtem, hogy nem ő az egyetlen, így pedig csak még izgalmasabbnak tűnik ez az egész helyzet, én pedig még most is szinte szájtátva próbálom felfogni, amit mond, hogy megoldható az, hogy ő halhatatlan, én pedig nem... de vajon miképpen?
- Van rá megoldás? Miféle...? Vagyis... oké, előbb ezt dolgozom fel és haladunk szépen sorban igaz? - nem rontok ajtóstul a házba, azt valószínűleg én is nehezebben kezelném, de ettől még a kíváncsiság nem csökken, hiszen mégis csak olyasmiről beszél, amit valahol sejtek, de kimondani... Hiszen azt mondta ő is valaha ember volt, csak jó régen, tehát valamiképpen ember lett belőle, ha jól sejtem, akkor ezt valahogy el lehet érni, de vajon hogyan és miképpen? Nem tudom... nem is most kell ezen gondolkodnom, ebben tényleg igaza van. Csak szép sorban, egyelőre attól is tátva marad a szám, hogy a szárnyait meglátom, no meg hogy még meg is érinthetem őket. Nem tudom, hogy szabad-e, de képtelen lennék visszafogni a késztetést, ebben biztos vagyok. Ha rám szólna, akkor biztos, hogy visszahúznám a kezemet, de mivel nem szól rám, ezért nem teszem. Olyan, mint a madártoll, de mégis valahogy selymesebb és puhább... szokatlan és nagyon újszerű.
- Nem szoktál másokkal repkedni, vagy más diákokkal kezdeni? - mosolyogva hajolok előre, mielőtt még ellépne tőlem. Főleg így, hogy közelebb lép és körül ölel a szárnyaival. Szó se róla, ilyesmiben se volt részem még soha életemben, de az biztos, hogy felettébb... izgalmas. Egészen elnyújtom a csókot, ha csak ő nem húzódik ne adj isten előbb hátrébb, de azt nem igen hiszem. A kezem a mellkasán pihen, szinte érzem a lüktető szívverést. Épp olyan, mint egy embernél, de közben mégis csak angyal, akinek a szárnyai óvón vigyáznak most rám, pedig itt nem hiszem, hogy bármitől is tartanunk kellene. Mégis most még el kell szakadnunk egymástól és a gyors fizetés után már indulunk is kifelé, hogy megkeressük a kocsiját. Igen, a lakásán sokkal egyszerűbb lesz majd beszélgetni, mint itt, ahol valószínűleg mégis csak túlságosan sok a figyelő tekintet és a hallgatózó fül.
- Ez komoly? Egész életemben arra vártam, vajon történik-e velemi valami... nagy és csodás és most... itt vagy te! Ehhez képest az, hogy iszunk egy teát... hát kit érdekel? Majd iszunk máskor, de szeretném, ha mesélnél még magadról és... erről az egészről. - jó lenne, ha többet tudnék róla és a világáról, erre vágyom most a legjobban. Nem holmi kávéra, vagy teára. Azt máskor is ihatok, bárkivel, aki egyszerű átlag ember. Ő viszont cseppet sem az, hiszen... angyal!

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Angyal
my wings are made to fly
☮ Főkarakter : Eldorien
☮ Kor : 119
☮ Hozzászólások száma : 52
☮ Tartózkodási hely : New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Szer. 13 Jan. 2016 - 20:29


Cyrana & Elijah

people change and forget to tell each other

 

- Mertem remélni.... – Vigyorgok rá, legszívesebben majd’ megzabálnám, de mégsem mondhatom neki, hogy szeretem, hiszen egy napja ismerem csak. Hihetetlen, hogy tegnap este találkoztunk, most pedig már a ruhákat dobálom le magamról, és a szárnyamat mutogatom. De hát Vyvegar is megmondta, hogy ha így van, hát így van, nincsen mit tenni. Kétlem, hogy Cyrana mindenkivel ezt tenné, hogy rájuk nyomul, itt most kettőnkről van szó, úgy látom ő is felismerte, hogy ez valami különleges. Nagyokat nyeldesek minden pillantásától, mintha nem én lennék legalább hatszor annyi idős. Csak éppen eddig nem volt senki, aki ilyen hatással lett volna rám, és kész vagyok az életembe bevonni. Nem mondom, hogy akár Caryeth véleménye ellenére is, az még egy későbbi fáma lesz, most bőven elég, ha a közvetlen vezetőm tud róla, ez elég megnyugtatás, bár őt is komoly veszélybe sodrom, az már biztos, de most csak a lányra tudok gondolni, aki annyira cuki, hogy ezt most így eldöntöttem magamban, nem hátrálok meg.
- Tudom, akkor sokáig élek. Ne aggódj, dobáltam magam ezen egész éjszaka van megoldás, de... nem akarok nálad ajtóstul rontani a házba, majd... – Rázom meg a fejemet én is letükrözve az ő mozdulatát, ám mosolygok hozzá, még van időnk kitalálni. Először is nézzük meg, hogy működik-e, végtére is villámgyorsak vagyunk, én nem tudok ellenállni neki, csak nehogy úgy alakuljon, mint a rossz képregényekben, hogy a hős felfedi magát a szeretett nőnek, aztán szétmennek valami hülyeségen, és kár volt az áldozat. Mondjuk Cyranáért semmi sem kár. De nem akarok ennyire ömlengeni, abban nincsen semmi férfias, és naív lennék, ha csak azért kedvel, mert olyan bájos vagyok, biztosan tetszettek a pikáns smseim is. Nagyokat vigyorgok, ahogyan nem jut szóhoz, nagyon keveseknek mutattam meg magamat így, és akkor sem volt sok értelme, úgyhogy le is szoktam a dologról, de most úgy látom, hogy tetszik neki, olyan kis félős lett a dologtól. Csak picit rezdülök meg a szokatlan érintés miatt, összességében semleges, de legalábbis még jó is. Hiszen ha belegondolok, egy dögös lány tapogat éppen, ez kinek ne tetszene?
- Úgy, fel tudlak kapni, és együtt repülni. És hogy kétirányú legyen a dolog, én sem szoktam másokkal csinálni. Vedd magad kivételezett diáklánynak. – Nevetgélek, amikor látom, hogy tökéletesen bennmaradt a levegője, ezért közelebb lépek, és a szárnyaimmal is betakarom magunkat. Tudom, hogy kicsit intim így a dolog, de nem tudom kihagyni. Végül bólintok, és eltűntetem a fekete tollakat, majd elkezdek öltözködni. Villámgyorsan felkapom az ingemet, és nem sokkal később már az utcán baktatunk a kocsim felé. Kézenfogva, hiszen ha együtt meglát valaki, már úgyis mindegy, nem tudnánk kimagyarázni, hogy mit keresünk a város ezen szegletében  estefelé.  Beülünk a kocsimba, és már megyünk is. Közben oldalra pillantok.
- Pedig milyen jó kis randitervet eszeltél ki, nem akartalak megijeszteni. Remélem azért nem érzed úgy, hogy megőrültél...


i want to love you|| Thousand years || ©redit



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Ember
we have the strongest faith
☮ Főkarakter : ♠ Caryeth
☮ Kor : 23
☮ Hozzászólások száma : 89
☮ Tartózkodási hely : ♠ New York



TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   Csüt. 7 Jan. 2016 - 18:09




Elijah & Cyrana



Aranyos, de komolyan, a fene se gondolná róla, hogy egyébként éppenséggel nem mondjuk harminc éves, hanem sokkal több. Az ember azt hinné, hogy a korral az ember meg is komolyodik, teszem azt nem úgy viselkedik, mint ő. Mint mondjuk a filmekben a több száz éves vámpírok, meg a tündék, meg tudom is én. Ő ellenben cuki és édes, ahogyan Allennek is mondtam és egyáltalán nem úgy viselkedik, mint aki elmúlt már száz éves, bár aztán a fene tudja. Lehet, hogy nincsenek kötelező elvárások a korral az ő világukban. Nem kell feltétlenül mindenkinek változnia csak azért, mert már régóta él.
- Mostantól csak neked. - mosolyogva bólintok miután viszonoztam a röpke csókot, de a nagy helyzet az, hogy mostanra már túlságosan izgatott és kíváncsi vagyok, hogy vajon mit is ez az egyéb angyal dolog. Tényleg érdekel, mert hát a pasim... nem elég, hogy tanár, ami így is eléggé bonyolulttá tett mindent, még angyal is. Basszus, mi van, ha most is van valami megfigyelő ember, aki esetleg a cégtől van és erre is rájön? Ez kezd kissi frusztrálni, de a kíváncsiságom erősebb annál, mint hogy visszafogjon és ne induljak meg utána, hogy megnézzem azokat a híres neves szárnyakat. Azért kell a látvány ahhoz, hogy ténylegesen elhiggyem, hogy úgy van, ahogyan mondja.
- De, ha nem halsz meg... - még a mondatom közben rázom meg a fejemet. Na jó, ezt nem most kell átgondolni, az senkinek se lenne hasznos, a végén még teljesen belekattannék a dologba. Nem oké ez az egész így, hiszen ha nem hal meg az azt jelenti, hogy ő halhatatlan, én meg nem és... Oké csak haladjunk szépen sorban, először nézzük meg a szárnyakat, hogy igazat mond-e és majd utána lehet gondolkodni minden máson. Nem kell elrohanni a dolgot, mert akkor biztos, hogy képtelen leszek majd kezelni a helyzetet és a végén még totál pánikba esem, ami senkinek se lenne hasznos.
- Elvicceled, pedig ez... - persze arra se számítottam hogy ma látom majd ruha nélkül és hogy szárnyakat is látok rajta, de azért ez... na jó rendesen elkerekedik a szemem, amikor tényleg az éjfekete szárnyakat meglátom a hátából kinőni és a tollai szinte fénylenek, meg ez az aura, vagy mi... Nem csoda, hogy szóba se nagyon tudom önteni azt, amit most gondolok és érzek, csak pislogok és automatikusan érek hozzá visszarántva a kezemet végül, mert talán nem szabad és talán zavarná, bár nem tudom, hogy miért, de a jó ég tudja. Lehet, hogy sokkal érzékenyebb, mint mondjuk az ember karja és én nem akarok neki semmi rosszat okozni. Főleg akkor hátrálok meg, amikor még meg is rezzen a szárnya, amikor hozzáérek. Nem akartam rosszat és igen arra gondolok, hogy nem szabadott volna.
- Úgy érted, hogy felkapsz és tudsz repülni... velem együtt? Az ciki, ha van egy enyhe tériszonyom? Jó ég! Még mindig alig hiszem el! Nagyon... jól áll, de... - elharapom a mondatot és végre rászánom magamat, hogy levegőt is vegyek, mert nincs rendben, hogy ennyire nagyon hadarok és még a levegő vétel is kimarad, az azért alapvető szükséglete az embernek mégis csak. - Bocs, én csak... Oké menjünk el... hozzád? - igaza van azt hiszem ezt nem itt kellene megbeszélni, meg hát nem a wc-be beszorulva kellene csinálni, mert akárhogy is, de így elég furcsa a helyzet és kényelmetlen is lehet neki is, hiszen azért annyira nincs nagy hely. Vajon mekkora a szárnya, ha teljesen kiterjeszti?

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
Don't Hide Your Real Face





TémanyitásTárgy: Re: Ötödik Sugárút (Manhattan)   

Vissza az elejére Go down
 
Ötödik Sugárút (Manhattan)
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
 Similar topics
-
» Central Park (Manhattan)
» Ötödik Sugárút (Manhattan)
» Brooklyn híd (Manhattan-Brooklyn)
» Times Square (Manhattan)

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Fate of Ascariel :: A nagyvilág :: New York-