Share | 
 

 Wayne & Alko lak

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 

Don't Hide Your Real Face

avatar
Figyelö
our eyes are on you
☮ Főkarakter : Thothaa-Azzaag
☮ Kor : 34
☮ Hozzászólások száma : 8
☮ Tartózkodási hely : London, Alko & Wayne lak



TémanyitásTárgy: Re: Wayne & Alko lak   Vas. 24 Jan. 2016 - 19:19

Alko & Wayne




A kopogás utáni kérdésem, hogy ki az csak valami motyogással válaszol, amit nem értek, de mit is vártam tőle, olvastam, hogy milyen. Figyelem, ahogyan bejön, a kevéske holmijával meg kell állapítanom, hogy egész csinos. Már ha úgy ölözne. Plusz egy veszélyforrás.
-Ez szívás - morgok magamban. Csinos, és egy nem jó hír. Előbb utóbb jönnek a pasik, és az éjszakai őrjáraton is baj, ha csinos. Hiszen egy csinos nő egyedül az utcán, sok ragadozó figyelmét felkelti. Persze amint a ragadozó lecsap, azonnal kiderül, hogy a leányzó nem annyira védtelen, erre viszont a misztikusok is már fel fognak figyelni.
Az oda vetett bemutatkozásra a lány is bemutatkozik, majd felteszi a kérdést, hogyan is szólítson.
-Rendben, Alko. – egyezem bele a kérésre, hogyan is szólítsam.
-Mr. Wheelwright? Apámat sem hívták így. – morgok egy kicsit a számban a cigivel. - Csak Wayne.
Közben az egyik vizeletmintára ráírom a nevét, és a személyi azonosítóját, egy alkoholos filccel.  Majd bele kezdek a körbevezetésbe, és a szabályok ismertetésébe, bal kezemben a minta gyűjtő pohárral, jobbal meg cigimet tartom.
-Szóval ez lenne a nappali, és a konyha. – mondom, miközben jobb kezemmel körbemutatok a helységen.
-A házi labor, és szekrények neked tiltottak. – Mutatok a sarokra a bejárati ajtóval szemben.
-A kaját rendelni szoktam. – teszem hozzá, majd bele szívok egy utolsót a cigimbe, s elnyomom az asztalon található hamutálba. Egyből rá is gyújtok a következőre, majd elindulok a konyha melletti ajtó felé. Nem csukom be magam után az ajtót, hogy tudjon utánam jönni. A folyosón megvárom, míg utánam jön, s benyitok az első ajtón.
-Ez itt a fürdőszoba. – Mutatok be a helységbe, majd a kezébe nyomom a vizeletminta gyűjtőt.
-Töltsd meg! – Adom ki az utasítást. Általában az elítélteknél végig az ajtóban állok, hogy ne csalhassanak a mintával, de ezt most durvának érzem, s úgy érzem, hogy magyarázatra is szorulna a helyzet. Ezért az ajtó melletti falnak támaszkodok, hogy ne lással be, ha bemegy, s bele kezdek a magyarázatba.
-Civilben rendőr vagyok, rehabilitációval foglalkozom, és a lakásom hivatalos rehab központként van bejegyezve. – Beleszívok két nagy slukkot a cigibe, majd folytatom – És mivel ez egy rendőrségi rehab központ, így ide csak tiszta emberek költözhetnek be. Félévenként kötelező a drogteszt. Alap esetben vizelt minta elég, de ha egyszer gyanús minta kerül elő, vagy drogos minta onnantól kezdve vérminta negyed évenként. Három szennyezett minta után ki kell, hogy dobjalak.
Csak támasztom a falat, és szívom a cigim, amíg nem végez. Remélem nem lesz olyan bolond, hogy nem a saját mintáját adja le, vagy, hogy nem ad le mintát. Valószínűleg erre nem készült, de ha mindig csak arra készülünk, ami lehetséges, akkor nem lennénk figyelők.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Figyelö
our eyes are on you
☮ Főkarakter : Emez
☮ Kor : 23
☮ Hozzászólások száma : 8
☮ Tartózkodási hely : New York és a Stonehenge-i katakombák



TémanyitásTárgy: Re: Wayne & Alko lak   Csüt. 21 Jan. 2016 - 18:04

Wayne & Alko
otthon, édes otthon...?

Hosszú ideje már, hogy nem hagyta el a Stonehenge-i katakombákat, valamint, még Londonban sem járt igazán, így érdeklődve figyelte a város nyüzsgését, még ha csak a kocsi ablakának üvegén keresztül is. Nem mintha olyan nagyon visszavágyódott volna a régi mindennapjaihoz, volt valami izgalmas, valami új, és valami teljesen lehetetlen az egészben, ami maradásra kényszerítette. No meg, a Tanács sem hagyta volna, hogy csak úgy visszatérjen a régi életéhez. Ezt tükrözi az is, hogy minden ellenkezésére mégis csak eltávolították az egyszerű betanulók közül, hogy valami félig hivatalos figyelővé válhasson. Pech. Pedig kényelmesen elvolt a katakombákban a sok érdekesebbnél érdekesebb könyv között. Nem kívánkozott ki ebbe az életveszélyes világba, ahol minden lépéssel csak eggyel közelebb kerül a halálhoz. Arról nem is beszélve, hogy minden egyes alkalommal, amikor csak kimozdul, csak úgy nyüzsögnek körülötte a misztikusok. Érzi őket, ezt az érzést pedig utálja. Ha tehetné, szíves örömest adná le, még ha így hátránnyal is indulna. Túl sok kellemetlen emlék fűzi ehhez.
Az ujját tördelve ül a hátsó ülésen, kicsit sem hatják meg nagybátyja nyugtatóak szánt szavai. Ő nem érti meg a lányt, ahogy a lány sem a férfi aggodalmát. Tökéletesen elvannak egymás mellett, de semmiképpen sem együtt, a sok évnyi távolság valószínűleg leküzdhetetlen számukra. Arról nem is beszélve, hogy részben neki köszönhető, hogy most ebbe a helyzetbe kényszerült, és összezárva kell élnie egy idegennel. A katakombákkal még csak-csak kibékült, de mihez is kezd majd egy felnőtt férfi mellett? Főz, mos, takarít? Az kizárt, nem a legnőiesebb jellem. Lusta és érdektelen, ha nem szolgálja a javát a helyzet. Már pedig, abba a helyzetbe, amibe készül belekeveredni, semmi előnyös sincs a számára, minden csak kényszer. Kelletlenül száll ki a kocsiból, hátra sem fordul a nagybátyjához, csak int neki. Inkább az ajtó felé veszi az irányt, és kettőt koppant a mázolt faburkolaton.
- Jehova tanúi, szerinted?- halkan morog, talán éppen csak meghallhatja a férfi. Bizalmatlanul méri végig a jövendőbeli mentorát, ahogy beljebb lép. Nem nyújt túl kecsegtető látványt, sokkalta inkább tűnik számára egy paranoiás túlélés mániákusnak, mintsem egy megbízható figyelőnek. Ellenben, annyiból pozitívnak tudja értékelni a férfit, hogy sokkalta inkább emlékezteti egy emberre, mint a többség, akiket a katakombákban megismert. Mondhatjuk, hogy szimpatikusabb, még ha a normál átlagot még így sem üti meg.
- Scarlett Alko Davey, de szólítson csak Alkonak, mint mindenki más - bólint a névre, és hamar ő is bemutatkozik, ahogy ismét a férfi felé pillant. - Szólíthatom Mr Wayne-nek, vagy ragaszkodik a Mr Wheelwright-hoz? - kérdezi, miközben ismét csak elfordítja a tekintetét a férfi felől, miután felfedezte, hogy mégis mik között kutat... Megint csak vesztett a plusz pontokból az illető, mert akármilyen takaros is ez a lakás így első pillantásra, azt nem tudja felfogni, hogy mégis miért is kellenek pont vizeletgyűjtős poharak az íróasztalára. Talán valami hobbi? Ha igen, akkor elég beteges lehet...


megjöttem *-* | Ruha | Zene | ©

   
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Figyelö
our eyes are on you
☮ Főkarakter : Thothaa-Azzaag
☮ Kor : 34
☮ Hozzászólások száma : 8
☮ Tartózkodási hely : London, Alko & Wayne lak



TémanyitásTárgy: Re: Wayne & Alko lak   Pént. 15 Jan. 2016 - 21:19

Alko & Wayne





Már három napja, hogy a tanács elé idéztek, s közölték, tanítványt kapok. Az első ami kijött a számon, hogy van egy felesleges szobám. Kár volt. A Tanács helyeslően bólogatott, majd közölték, hogy pár nap múlva küldik. Park Seung-hi arcán mintha egy mosoly is meg villant volna, mint aki előre kinevetett. Hazaértem, megláttam a lakásomat, és rá kellet jönnöm, ezt tényleg nem gondoltam végig.
Először a hátsó szobának estem neki, hogy kitakarítsam, kipakolni belőle a hét rekesz whisky-t és a három zsák cigit, és az összes vackot, amit oda gyűjtöttem az elmúlt évek alatt. Nagy tételben egyszerűbb. Persze olyan kincsekre is bukkantam, amikre nem számítottam, ilyen volt a két éve keresett fejszém, a szolgálati golyóálló mellényem és a WBO logós öngyújtómat. Találtam olyan holmikat is, amiket nem akartam volna megtalálni. Egy szelet pizza, ki tudja mióta pihen itt, egy levágott kéz, 2012-ben lejárt tej. Szerintem lassan már önálló életre kellhet volna. Az ablak mosás is kész élmény volt, ismét megállapítottam, hogy ezért nem szoktam túl gyakran. 2-3 évente elég.
A szoba kitakarítása után rá kellet ébrednem, hogy ebben a szobában semmilyen bútor nincs, így gyorsan a netről rendeltem egy ágyat, két ruhás szekrényt, és két fiókos szekrényt. Másnap délután meg is hozták, a fickók a nappaliból ki akartak fordulni, de a jelvény csodákra képes. Úgyhogy bevitték a hátsó szobába, és oda rakták, ahova kértem. A fólia ugyan még rajtuk van, de majd leszedi magának.
Persze amint megjött az ágy, tudtam, hogy mi hiányzik. Ágynemű. Irány az első áruház. Egy takaró, egy párna, és hozzá két - két huzat. Ennyi elég kell, hogy legyen. Hazafelé még megálltam egy számítástechnikai boltnál, s egy laptopot is vettem neki, feltelepíttettem rá mindent, amire szüksége lehet. Hogy mik azok? Fogalmam sincs. Csak mondtam a srácnak, hogy egy fiatal lánynak lesz, úgyhogy úgy pakolja össze. Remélem, hogy azért a négyszázötven fontért már jó is lesz valamire.
Folytattam a takarítást, és a rend rakást. A piás ládákat kiraktam a nappaliba az ajtóval szembe, ahogyan a cigis zsákokat is. A nappaliban lévő dolgozó asztalomon lévő vizelet mintákat, vér mintákat, és a házi kis labort nem bántottam. Maximum összébb rendeztem őket.
Azon meglepődtem, hogy hogy tizenhárom hamutálam van. És persze mind púposan volt csikkekkel, amikor rájuk leltem. Próbáltam vissza emlékezni, hogy mikor is használtam utoljára őket, hiszen az elmúlt hónapokban, csak elnyomtam a falon, s valahova dobtam a csikket, illetve a földön tapostam el.
Arra is rá kellet ébrednem, hogy az étkészletem egyetlen üveg tálból áll, és egy 12 darabos whisky-s pohárkészletből áll. A rendelt kaja mellé mindent adnak. Ha akar majd vesz magának, így is elég sokba kerül ez nekem.
A kukások nagyon szerettek engem minden reggel 25 fontot gomboltak le rólam a plusz szállításért. Hogy ez mennyire legális, az nem érdekel, csak vigyék el.
Temérdek munka árán három nap alatt valami elfogadható állapotba sikerült hoznom a lakást, s arra is maradt időm, hogy minden kulcsból csináljak egy másolatot, s mindegyiket más - más színű szigetelőszalaggal jelöljem meg.
Így már a mai délutánra nem maradt más, mint a pihenés. Rendeltem egy kis kínait, mellé egy kis Glen Moray is lecsúszik, miközben Alko aktáját olvasgatom, hogy megtudjam, kivel is lesz dolgom.
A kopogásra, mivel csengőm nincsen, becsukom a mappát, előveszem a Beretta-mat, s az ajtó mellé lépek, és ki szólók.
-Ki vagy?
Résnyire kinyitom az ajtót, amennyire a lánc engedi, s a résen keresztül nézem meg magamnak az illetőt. Amint felismerem, azonnal nyitom rendesen az ajtót, hogy be tudjon jönni. Cigivel a számba pisztollyal a kezemben biztos nem lehetek a legmegnyerőbb, de nem izgat.
-Fáradj be. - Hívom be, majd ha belép bezárom az ajtót, s vissza lépek az asztalhoz, hogy igyak egy kortyot, addig is szét tud nézni.
-Wayne Wheelwright vagyok. - vetem oda neki, miközben a vizeletgyűjtős poharak között matatok.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Figyelö
our eyes are on you
☮ Főkarakter : Thothaa-Azzaag
☮ Kor : 34
☮ Hozzászólások száma : 8
☮ Tartózkodási hely : London, Alko & Wayne lak



TémanyitásTárgy: Wayne & Alko lak   Pént. 15 Jan. 2016 - 18:57





Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Sponsored content
Don't Hide Your Real Face





TémanyitásTárgy: Re: Wayne & Alko lak   

Vissza az elejére Go down
 
Wayne & Alko lak
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Fate of Ascariel :: A nagyvilág :: Otthon, édes otthon-