Share | 
 

 Las Vegas - Casino Luxor

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Don't Hide Your Real Face

avatar
Tünde
our magic can rule your life
☮ Főkarakter : Myärn
☮ Kor : 582
☮ Hozzászólások száma : 69
☮ Tartózkodási hely : Mikor hol



TémanyitásTárgy: Las Vegas - Casino Luxor   Szomb. 25 Júl. 2015 - 19:15

First topic message reminder :

Las Vegas - Casino Luxor



Kevéssé kell bemutatni a várost, mely szerencsejátékáról híres, s ahol a kaszinók egymással versengenek látványban és kínált szolgáltatásban. Így sincs ez másképp ezen a helyen, ahol a fő látványelemek az ókori egyiptomi stílusnak felel meg, kezdve egy hatalmas szfinx-szel és a modern piramissal, amiben mindenki próbára teheti a szerencséjét.

A fekete az új fekete : ) ©
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

SzerzőÜzenet

Don't Hide Your Real Face

avatar
Dzsinn
make a wish!
☮ Főkarakter : Eldorien
☮ Kor : 703
☮ Hozzászólások száma : 33



TémanyitásTárgy: Re: Las Vegas - Casino Luxor   Vas. 18 Okt. 2015 - 21:54


Myärn & Nemesis
Have a little faith in me

- Legyek önmagam? Nocsak... ilyet még sosem kértek. Nem biztos, hogy a hölgy jól jár vele. Pocsék a természetem, nyafogok, morgok, lehetetlenül képtelen vagyok a kompromisszumokra. Mint mindenki, aki egyébként ezt el akarja nyomni. Biztosan Önnek is ilyennek kell lennie, ellenkező esetben alaposan magamba kell néznem... Felelem magabiztos pillantással, miközben végigsimítok borostás állapomon. Nem nevetek, ám a szemeim derűről árulkodnak. Ha egy kicsit is jó emberismerő, láthatja, hogy nem igazán mélyültek nevetőráncok a halántékom környékén, ami arra utal, hogy a megújuláson óta nem vagyok éppen egy vidám alkat. Talán soha nem is voltam. És most mégis, a nő egyszerre várja tőlem, hogy legyek magabiztosan lehengerlő, aki előtt nincsen lehetetlen, versenykedve mennyei magaslatokba emeli bárkit, akivel kezd, és mellette mégis adjam magamat, mintha nem számítana, hogy igenis ember vagyok minden természetfeletti porcikám ellenére, és mindazzal a gyarló érzelmi memránnal álljak elé, nem számolva a következményekkel. A sors iróniája, hogy mindaz aki vagyok... nos őt még nekem sem egyszerű megtalálni mostanság. De miért nyafogok örökösen, amikor itt az alkalom, hogy valaki csupán a szeszély kedvéért megismerni vágyik engem? Amolyan durr bele megoldást jut elsőre eszembe, amely talán lealacsonyít majd a szemében, hiszen a többség ha ránéz, kivétel nélkül valami ágyjelenet játszódik le az agyában. S hogy miért volnék én a kivétel, vagy a különleges? Azt hiszem nem attól leszek az, hogy eljátszom az eunuchot, vagy az álszentet. Nem, sokkal inkább a megoldástól, az odavezető úttól lehetek egyedi. S az nem lehet kérdés, hogy én vágyom-e rá, vagy sem. Bizonyos, hogy kedélyesen elcseverészhetünk egy bizonyos csábítási és beteljesülési szakasz előtt, vagy akár után is, ám a konfliktusnak az afférban kell kiteljesednie. Ezt mindketten tudjuk, hiába kéretem magam oly esetlenül, mintha kicsit berozsdásodtam volna, ellenben a főnökasszony oly magabiztosan segít ki szorult helyzetemből, mint a kiskamaszként bénázó diákot a szexis tanárnő.
- Aki tudja, hogy mi a jó neki, abban én is nagyobb eséllyel látom meg a dögöt. – Rázom meg a fejemet, immár nevetve, piszkosszőke tincseim rakoncátlanul száldosnak szerteszét, így akaratlanul is végigsimítok rajtuk, holott a női nem sajátja az, hogy a csábítás elmélete közben önkéntelenül is magukhoz nyúlnak. Mintha kicsit szerepet cseréltünk volna, noha nincsen ellenemre ez a felállás, ám ébredező vadászösztönöm sürgős dominanciáért kiált. Így kissé közelebb húzódom, és alig titkolt mozdulattal vonom közelebb a derekánál, igaz, csupán egy kézzel, ám ujjaim erőről, s birtoklásról árulkodnak.
- A kívánságok teljesítésében roppant öncélú vagyok. Majd én eldöntöm, hogy mikor többet. – Ezt már szinte susogom, ám ez pusztán ígéret, hiszen kettőn áll a vásár, nagyon is kedvemre való lenne, ha szintén olyannal találkoznék, aki öncélú, kisérletező, és nem kell hozzá biztonsági háló, finomkodás, prűdéria, tabuk felállítása. Ahogyan mondani szokták, a szex több mint szex. Legalábbis arról kéne szólnia. Már maga a másik kerülgetése is komoly érzelmi töltettel szolgálhat, és ahogyan galád módon megjegyezte, nem mulasztom el ismét megérinteni őt. S tudom, hogy gonoszokodó pillantása a játék része. Nem hagyja magát csak úgy ledönteni, unikornisként szökken tova az erdőben, hogy aztán a vadász hátába kerülve felfedje, hogy ki is a valódi űzött, és ki az igazi vadász. A játék közepén most ő hajol hozzám, nem is csoda, hogy ismét célt tévesztek, vélhetően az éjszaka utolsó alkalommal. Na nem mintha eddig a billiárdra figyeltem, szép kis alibi. Erre már nehéz tűrtöztetnem magamat, úgy tűnik a lány is eldöntötte, hogy üsse kő, a vadidegenből csináljunk játszótársat. – Régi vágyat feladni egy másikért? Lassan át kell gondolnom, hogy jó úton haladok-e, ha ilyen dilemmákra késztetem. Csak hogy leszögezzük... az oltár megszentségtelenítésének is megvannak a maga szépségei, csak jól kell csinálni. Akár ütköztethetnénk az enyémmel. Mindig tőlem várják a kívánságok teljesítését, ez sarkal arra, hogy egyszer én legyek az úr. Kötéllel... – Az oltárnak biztosan akadnak olyan kiszögelései, ahova köteleket lehet feszíteni. De hogy a gyűrűvel mi legyen...? Lehet, hogy el sem jutunk addig? Mégis, meg kéne adni a módját. Az automata viszont olcsó megoldás, magának a kaszinónak is van ékszerészboltja, hiszen nem egy átgondolatlan házasság köttetik a közelben, így magától értetődő, hogy ha csak éjszakára is szól, nem fogom kiszúrni a szemét holmi tucatáruval.
- Nem adom fel. Csúnya tévedés. Csupán áteveztem egy másik sportágra. – Nem nézem körbe, hogy ki van a közelben, hiszen amúgy egy félreeső asztalnál ácsorgunk, így mielőtt még lökne, nem rontom el a végső próbálkozását, csak megelőzöm egy finom hátsó paskolással. Tudom, hogy bele kell férnie. Ha játékosan fel is pofoz, akár belemehetünk valami szenvedélyesebbe is, bár ha belegondolok az oltár, és a kikötözés mi? Amikor ma kockázni indultam le, még nem gondoltam volna, hogy egy istennővel hoz össze a sors, aki mintha képes lenne minden rosszat eltörölni. Szinte magától értetődő, hogy egyre gondoltunk, mert ahogyan lehajol, és hozzám dörgölőzik, már nem zavarom meg a „lökést”, viszont maximálisan kiélvezem a pillanat tüzét. És valóban, a golyó végre utat talál, csodálkozva bólintok, és széttárom a karomat, ugye hogy hagytam nyerni?
- Azt kell  mondanom, hogy kizárnám a lehetőségét annak, hogy utánam kell sopánkodia hajnalban, bármennyire nem hoz zavarba az ismeretlen terep. Így javasolnám az ékszerészt, a kápolnát, az oltárt, majd levezetésként a szobámat. – Tartom a távolságot, ha már nem szökkent arrébb, csupán magam felé fordítom. Mennyire adja magát a helyzet, hogy felcsüccsenjen rá, és belépjek a felnyíló ürességbe. Ám pusztán szórakozott mosollyal szemlélem őt, válaszra várva.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Tünde
our magic can rule your life
☮ Főkarakter : Myärn
☮ Kor : 582
☮ Hozzászólások száma : 69
☮ Tartózkodási hely : Mikor hol



TémanyitásTárgy: Re: Las Vegas - Casino Luxor   Szomb. 10 Okt. 2015 - 19:27

Nemesis és Myärn



- Megfelelési kényszere lenne? Irányomban? Nocsak... Akármennyire is hízelgő és máskor rávágnám, hogy nagyon helyes, járjon csak a kedvemben, hiszen megérdemlem, most mégis azt mondom, hogy legyen önmaga! Jelentsen ez bármit is. - Legőszintébben kijelenthetem, hogy fogalmam sincs, miért kérem ezt tőle, hiszen ritkán jár jól az ember, ha magát adja valaki neki. A legtöbben kiállhatatlanok, s nincsenek tévképzeteim, én is az lehetek a legtöbbek szemében még akkor is, mikor próbálok kedves lenni velük. Nem rovom fel nekik, hogy nem értékelik a ritka kegyet tőlem. Miért is tenném, ha egyszer engem sem érdekel, hogy mennyire őszintén viselkednek velem vagy irányomban. Ha kell az igazság, megvannak a módszereim és pláne embereim, hogy kiszedjem belőlük, addig csak kiélvezem, hogy én vagyok ragyogó csillag, akiért minden férfi odavan és ezért minden nő utálja kedves mosolyaik mögött. Hogy a férfiak is csak azért próbálnak megfelelni nekem és kedvemben járni, mert a testem kell, s nem magam? Egek, remélem sosem leszek olyan szentimentális hülye, aki ezen kesereg! Valahogy ennél a férfinál érdekel, milyen ha önmaga, ha nem csak egy a hosszú, kígyózó sorban állók között? Vajon más, mint a többiek? Mármint azon túl, hogy nyilván ő is egy a kiválasztottak közül, ő is egy mitikus vagy a rendszerben vagy azon kívül.
- Vagy úgy! - Kacagok fel a válaszán.
- Kényelmes megoldás, de igen okos is. És ha valami rémes személy lesz oda Önért? Mindenkiben meglátja a jót? - Be kell vallanom, egyik kedvenc szórakozásom ez. Na nem egészen az, hogy imádok másokba és elképzeléseikbe, véleményükbe, meglátásukba, ötleteikbe belekötni - amúgy de, ez is kedvencem -, hanem kíváncsi vagyok, mennyire felkészültek minden eshetőségre a szemléletükkel kapcsolatban? Az élet tele van váratlan eseményekkel. Még akkor is, ha előre lehet látni bizonyos dolgokat. S tetszik, hogy ennek a férfinak mindenre volt eddig válasza, ráadásul elmés válasza! Igazán ritkaság az ilyen, s igen, ez imponál a külsejével együtt. Mondhatni kegyetlenül szexi!
- Valóban nem hallotta még? Hát még sosem okozott annyiszor örömöt egy nőnek, hogy az már kegyelemért könyörögjön, hogy ne többet... s Ön mégis újabbal ajándékozza meg? - Vigyorodok el szélesen és kajánul kicsit más vonatkozásban világítva meg a kérdést, vagy inkább az eredeti témától szakadok el pikánsabb vizekre evezve. Kíváncsi vagyok nagyon, mi lesz a válasza erre a pimasz kérdésre, hiszen ha tényleg olyan hiú, mint mondta, akkor kellemetlen lehetőségek közül kell választania: vagy kegyetlen lesz, vagy elismeri, hogy még egy nőt sem juttatott ilyen állapotba. Azt hiszem büntetni kellene, hogy ennyire élvezem a gonoszkodást. Meg a bűnös gondolatokat is büntetni kellene, mert most egyre csak arra gondolok, hogy remélem ő büntet majd meg érte...
- Nagyra értékelem, hogy így ismeretlenül is így aggódik értem. Félek, vissza kell vonnom a végén a kegyetlen jelzőt. - Nem, úgysem fogom. De mosolyomból láthatja, hogy tetszik a válasza, s az, hogy nem akar nyerni hagyni. Imádok nyerni, de nem úgy, hogy hagyják.
- Csak ha lesz egy automata is útközben, hogy nyerjünk egy gyűrűt belőle! Azért letérdel majd? Ó várjon, nem is, inkább mást fogok kérni, s feladom a kislányos romantikus óhajomat a lánykérést illetően, s beáldozom egy régi vágyamért: szentségtelenített már meg oltárt? - Dobom fel a nászéjszaka helyszínére való, már önmagában véve szentségtörő ötletet a férfi füléhez hajolva, fülébe duruzsolva, aki éppen lökni készül ismét... s hát megint mellé megy. Hogy emiatt lenne? Talán majd a hiúsága erre fogja, s igazán nem is lenne vele semmi bajom. Kétlem, hogy az ötlet miatt magamra hagyna, inkább lehet csak azon gondolkodhat, vajon komolyan mondtam-e?
- Hát hol a versenyszellem, hogy máris feladja? - Oké, bárki is ő, bizonyos tekintetben el tudnám viselni, hogy a folyton kimért és sokszor sótlan Eldorien helyett ő legyen a főnököm. Azt hiszem, nem kevés izgalommal járna, ha már az ilyen izgalommal tölt el, ahogy magához húzott, meg hogy egyáltalán magához húzott és ellentmondást nem tűrően vette el az italomat. Vajon ki lehet? Szerelemdzsinn vagy egy buja démon? Egyelőre ez a kettő tippem van róla.
- De még nem patthelyzet, még egyszer én jövök, így ha megengedi... - Ó, nem lépek én el tőle, még csak a kezét sem söpröm le a derekamról. Nagyon jó helyen vannak azok a kezek, mintha ez a derék erre a kézre várt volna mindig, s fordítva. Ebben a közelségben maradva fordulok meg szép lassan, csak az utolsó pillanatban eresztve el tekintetét, s így hajolok dögösen a biliárdasztal fölé, hogy a fenekem őhozzá simul és gyanítom az ő fantáziáját is beindítja ez a póz. Addig is, mivel ruhám hátul viszonylag nyitottabb szabású, van lehetősége a hátam szépen hajló ívét is megcsodálni.
Lássanak csodát, ez egyszer szerencsém lett biliárdban, pedig le mertem volna fogadni, hogy előbb megy le majd a fehér golyó vagy a fekete, mint a színes közül bármelyik, nemhogy a saját színem.
- Oké, így már tiszta a lelkiismeretem és elfogadom, hogy feladja... - Mosolyodok el, ahogy kecsesen felegyenesedem tartva az érintkezés közelségét és oldalra húzva hajamat fordítom némileg hátra a fejemet vállam fölött pillantva rá.
- Van itt szobája vagy nem hozza zavarba az ismeretlen terep...? - Végülis minek kerülgessük a forró kását (tovább), nyíltan szobára invitálom.

A fekete az új fekete : ) ©
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Dzsinn
make a wish!
☮ Főkarakter : Eldorien
☮ Kor : 703
☮ Hozzászólások száma : 33



TémanyitásTárgy: Re: Las Vegas - Casino Luxor   Kedd 6 Okt. 2015 - 19:36


Myärn & Nemesis
Have a little faith in me

- Igen? Akkor nyomjam el magamban a megfelelési kényszert? – Kérdezem álszent mosollyal, ő sokkal dominánsabb, mint én mostanság, szinte egyértelműsíti, hogy aki nem fordul meg utána, annak minimum farka sincsen. Nem feltétlenül értek vele egyet, vannak álmodozó, érzékeny lelkű pasik is, nekem is van ilyen vénám, a magamba vetett hitem pedig azért csappant meg alaposan, mert már túl sok szörnyűséget láttam abból, amit a halandók életnek neveznek. Ettől még nem kötöttem fel magamat, el tudom fogadni a helyemet a nagyvilágban, pusztán már jóval mérsékeltebben osztogatom a bizalmamat. Mintha kissé magamnak való lettem volna, amolyan dzsungeljáró típus, aki olykor beveti magát a kártyalapok, és zsetonok világába, hogy tét nélkül tegyen fel mindent, amely egykor fontos volt. Ritkán kerül az utamba olyan, aki igazán fenséges zsákmány, olyan, akinek a kedvéért még önként vállalt azkéta üzemmódomat is feladhatom. Vajon ő lenne az? Ahogyan rám néz, már pusztán a vakító gyönyörűségtől elalélna minden hímnemű, s nem tagadom, engem sem hagy hidegen a látvány. Még az sem gond, hogy hozzám hasonlóan mitikusként van más alakja. Hiszen a külső egyfajta módon tükrözi mindazt, amely legbelül van. A nő nem tűnik annak a hideg szépségnek, eredetileg is impozáns látvány lehet, vagy ha nem, a tettei ülnek ki ily módon a külsejére, szeret tenni másokért. Vagy szeretett, ahogyan én magam is.
- Ugyan. Túlértékel hölgyem. Semmi romantika. Hiúság. Arra gerjedek, aki oda van értem. Így a kereslet és a kínálat nagyobb eséllyel találkozik. – Ez azért nem teljesen így van. Volt már belőle konkliktus, hogy férfi létemre csak úgy kéretem magam, ám miért dobnám oda csak úgy a külsőm alapján vágyakozókat egy kósza menetért? Különlegesnek kell lennie. S a fiatalnak tűnő nő minden porcikájában az. S hogy ez a bujaságról szólna, mint ahogyan anyám vére által vágyom a boldogságra, s hogy mások arcán az elégedett kéjt lássam beteljesülni... Mindez többről szól, mint testiségről. Most azonban bőven van jelentősége. Ahogyan ő is érzi, feléleszti eltemetett vágyaimat, és ezt magától értetődő módon adom a tudtára.
- Kegyetlen. Ezt sem hallottam még arra vonatkozóan, hogy örömet okozok. De mond valamit... a versenyszellem roppantul fontos.. – Jegyzem meg irónikus éllel, ám ahogyan rá pillantok, derű árad belőlem, ezt a mosolyt azért nem lehet mímelni. Vajon csak kihívás lennék neki? Kimozdít az apátiából, majd továbbáll? A dolog kétirányú, ha hatni akar rám, nem engedem el. Másféle elképzelése van a kívánságokról, mint a legtöbbeknek, ez süt róla. A halandók között ezt úgy mondják: extrémsportoló.
- Ha komoly tétje van a dolognak, miért tenném? Csupán azért, hogy lecsupaszítsam önben a versenyszellemet? A végén még önértékelési zavarokkal fog küzdeni, ezt nem hagyhatom. – Rázom meg a fejemet, már el is vesztem, belementem a játékába. S hogy vesztesnek érzem magam? Közel sem. Megadtam a lehetőséget, hogy táncba vigyen, immár kettőn áll a vásár. – Akkor tehát még egy kápolna is útba lesz ejtve az éjszaka során? – Kérdezek vissza, magától értetődő, hogy benne vagyok a dologban, és hogy a következő pár órát együtt fogjuk tölteni. S talán még olyat is kipróbálunk, amit egyébként nem. Miután egyikünk sem túl sikeres, érdeklődve tapogatom meg az asztal zöld „gyepét”, mintha csalásra gyanakodnék, hiszen olyan ügyesen behajolt az előbb, hogy még az eunuchokban is megmozdult volna valami.
- Tulajdonképpen... – Húzom magamhoz, kivéve ujjai közül a poharat, lerakom az asztal szélére, hiszen megint nem ment le semmit. – Ez patthelyzet. Így két választása van. Vagy új sportot keresünk, vagy elfogadja, hogy máris feladom, és jár a tánc.. – Siklik a derekára mindkét kezem, flegmán pajkos mosollyal futtatom végig pillantásomat hófehér hattyúnyakán. Bárki is legyen a körök alapján, bizonyos tekintetben tudnék én lenni a főnök...



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Tünde
our magic can rule your life
☮ Főkarakter : Myärn
☮ Kor : 582
☮ Hozzászólások száma : 69
☮ Tartózkodási hely : Mikor hol



TémanyitásTárgy: Re: Las Vegas - Casino Luxor   Vas. 20 Szept. 2015 - 17:18

Nemesis és Myärn



- Ez kedvemre való. Egy férfi higgyen is magában. - Bólintok rá, ahogy hallgatom szavait, mert végül mégiscsak sikerült szóra bírnom. Közben szabad kezemet szépen a karjára teszem, amibe belekaroltam, mely egyszerre kifejezi a pillanatnyi hozzátartozásomat, s egyben az irányítói szerepemet. Mint az ő tartása, egyszerre birtokol és ellök. Nos, benne vagyok ebben a hatalmi játszmában, aminél meg sem próbálom egyelőre bevetni a hierarchiában lévő rangomat, mely a legtöbb mitikus fölé emel megkérdőjelezhetetlenül. Láthatnék a férfiban egy feltörekvőt is, aki a helyemre pályázik, de... nem, mintha motiválatlannak találnám őt. Hogy ereje lenne-e az megint egy másik kérdés. S így ráadásul azt sem szabad kizárnom, hogy mi van, ha egy kívülállóra bukkantam rá? Indokolná ezt a motiválatlanságot, azt is, hogy mintha tartana egy bő lépés távolságot, de mégis közel jön nem tudván ellenállni csáberőmnek.
- Tehát hisz azokban, akik Önben is? Egész romantikus elképzelés, ezzel most meglepett. - Tényleg nem néztem ilyennek, s így hát igaza is lehet: tényleg nem egyszerű. Nem bánom, így nem unok rá olyan hamar.
- Én? Magamban, s a Végzetben, nemezzük ez utóbbit bárminek is. S ebben a sorrendben hiszek bennük. - Mosolygok rá magabiztosan, mint aki tényleg felül tudná írni a Végzetet. Talán valamennyire így is van, mert kapok sugallatokat a túlvilágról, így közbe tudok avatkozni, ha idejében lépek és úgy látom jónak. Persze ettől még istennőnek nem képzelem magamat, mert sok minden nem áll hatalmamban.
Figyelmesen hallgatom, annak ellenére, hogy élvezem, ha én vagyok a középpontban, de ettől még nem tojok le mindent és mindenkit a környezetemben. Tekintse ezt kiváltságnak. Ahogy viszont maga elé húz hirtelen és ahogy leheletét, szinte az ajakit érzem ott a nyakamnál, ahol igazi alakomban az ismertetőjegyemmé vált tűz égette sebhely húzódik. Nem tudom letagadni, hogy finoman beleborzongok az egészbe, de ez a kellemes fajta borzongások közül való. Minek tagadjam, hogy hatással van ő is rám? Főleg, hogy a nőiesség akkor támad fel igazán, ha ilyen érdeklődést mutatnak iránta, mely egyrészt piszkosul hízeleg, másrészt elégedettséggel tölt el, hogy a megfelelő hatást váltottam ki nála, sőt, talán még többet is. Talán a küzdőszellemet hozom ki a férfiból?
- Tehát Ön nemcsak romantikus, de kegyetlen is. Azzal, hogy nyerni hagyja őket, téves önértékelésbe hajszolja a nyerteseket, talán még belőlük is kiveszik a versenyszellem. Talán Ön is így járt...? - A kijelentés inkább kérdés, ahogy folytatjuk utunkat a biliárdszalon felé. Kíváncsi vagyok, mitől ilyen... kiégett? Vagy legalábbis alulmotivált. És miért érzek késztetést rá, hogy motiváljam? Nemcsak a nők terén magamat s vágyaimat helyezve előtérbe, hanem úgy egyébként? Ráadásul ez az esély adása másoknak a boldogulásra... Dzsinn lenne? Akkor viszont jó lesz odafigyelni...
- Akkor remélem ezúttal is hagy nyerni! - Kacagok fel röviden, visszautalva korábbi beszélgetésünkre, mert erre a táncra tényleg kíváncsi leszek.
- Óóó, nálam jobbat bizonyosan nem talál! De teszteljük is, mennyire hisz magában: feltételezi-e, hogy Önt túlszárnyalhatja-e bárki az elkövetkezendő éveim során? Vagy veszítene mások boldogulása érdekében? - Dobom vissza a labdát mosolyogva. Én és a házasság? Nem is tudom, mikor láttam utoljára röhögni Eldorient, de már csak ezért lehet megérné. Végülis mit számít ez? Emberi eskü, ez a test úgy is hamar kukába kerül. Sosem szerettem megnézni, ahogy megöregszenek a választott emberi alakok, így jellemzően tragikusan korai halált választok mindig, hogy mindenki sajnálkozzon a fiatalságomon és a szépségemen, amit máris elért a halál. Én meg örökéletűként nevetve lépek tovább. Így hát egy vegasi házasság legfeljebb csak ennek a férfinak okozna majd kellemetlenséget vagy örömet a riporterek miatt, akik hamar megtalálnák az özvegyet.
- Látom tényleg táncolni készül! - Mosolygok látván a sikertelen kezdőlökést. Persze, elhamarkodott lenne a kezdésből már ilyent ítélni, s őszintén, le is esett volna az állam, ha én hozzá se férek a játékhoz, mert brillírozik itt Nemesis. Aztán jövök én, s hát azért látszódik, hogy nem hazudtam: nem az én sportágam a biliárd. A mozdulataim bár kecsesek minden rájátszás nélkül, hanem természetesen ívelődik a hátam, ahogy a biliárdasztal fölé hajolok, az én kezdésem sem nevezhető jobbnak, sőt!
- Ha ezt így fogjuk folytatni, lehet tétet kell változtatnunk: a vesztes kapja az öltáncot. - Visszalépek az italomhoz, hátha csak még egy kis célzóvízre van szükségem.

A fekete az új fekete : ) ©
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Dzsinn
make a wish!
☮ Főkarakter : Eldorien
☮ Kor : 703
☮ Hozzászólások száma : 33



TémanyitásTárgy: Re: Las Vegas - Casino Luxor   Szer. 16 Szept. 2015 - 18:08


Myärn & Nemesis
Have a little faith in me

 Szándékosan nem válaszoltam, kiváncsibb vagyok rá, miért is szúrt ki engem, amikor bárkivel megtehetné itt a kaszinóban. Talán az a különlegességem, hogy hozzá hasonló vagyok, és a tapasztalatomra kiváncsi? Az már igen régen volt, hogy ennyire fejest ugrottam az élvezetek tengerébe, ha egy igazi férfire vágyik, lehet, hogy csalóka illúzióval áltatom. Éppen ezért lepődöm meg, hogy kész hatással lenni rám, kimozdít az egyhangú dobálgatásból, az érzelmi elszürkülésből. Minden mozdulata oly igéző, mintha főnixmadárként születnék újjá perzselő pillantásában.
- Lássuk szép sorban, mielőtt még az a vád ér, hogy lekicsinylően bánok kedves friss ismerősöm. – Tartom el magamtól kissé, ám kartávolságon belülre, egyszerre birtokló, és eltaszító ez az érintés. – Ha már mindenképpen hinnen kell valamiben, akkor legyek mondjuk én magam. S azok, akik fontosnak vélnek, mégha balga tézis az, hogy másoknak hatással lehetek az életére. Nem vagyok, egyszerű tény. És Ön? – Kérdezek vissza, hogy lássa, nem azért válaszoltam, mert flegmán vállat rántok, s figyelmen kívül hagy, igenis vagyok annyira férfi, hogy megigézzen az aurája. Ha ez azzal jár, hogy beállok a gigászik sorba, amelyben nem én vagyok az első, sem az utolsó, aki kész lenne szepukut elkövetni a kedvéért, hát legyen, vállalom a cimkét, miszerint a férfiak egyszerű, manipulálható lelkek. Nem szokásom így elcsábulni, ám ha a kedvéért megteszem, különleges élményben részesítem majd, amelyhez az eddigi élményei talán, ismétlem talán nem foghatóak.
- Hogyne lenne. Én mások ellenében veszítek. Vagyok olyan botor, hogy ezzel is esélyt adok másoknak a boldogulásra. Az önértékelésre. Az igazi versenyszellem már kiveszett belőlem. Elfogyott a motiváció. Amely azonban nem jelenti azt, hogy soha többé nem szerezhetem vissza. – Sugallom magamhoz húzva, s megfordítva őt, hogy a háta mögé kerüljek. Lehelletem végigsiklik hófehér nyakán, hogy érezze, nagyon is képes vagyok küzdeni, ez számára lehet egyfajta bók, hogy mások, előtte nem voltak képesek fenntartani az érdeklődésemet annyira, hogy akár egy kicsit is az igazi önmagammal szembesülhessenek. Mindez már a kaszinó kijárata környékén történik, ahol megálltunk egy pillanatra, hogy a tétet beszéljük meg. Végül csak elengedem, és kézfogással pecsételjük meg a játékot érintő alkut. Nem tudom, hogy ki ő, és honnan jött, nem szokásom a bulvárt figyelni, divatbemutatókon pláne nem fordulok meg különösebben gyakran. Hasonló, mint én, viszont ezt nem nagyon veszi figyelembe, nem ezért érdeklem. Vagy mégis? Az igazi alakom alig különbözik a mostanitól, bennem azért felmerül, hogy vajon mi rejlik a csábos pofi mögött.
- Még annál is jobb. – Bólintok kedvtelve, már alig várom, hogy belekezdjünk, s tudom, hogy táncnál bőven többet veszíthetek, s igyekszem a lány tudtára adni, hogy érdekel, nagyon is, s ha erőteljesen félreismerem, mert legveszélyesebb ellenfeleink egyike, netán lázadó belsős, aki egy szerelmes nász után mondjuk szó szerint leharapja a fejemet, hát kit érdekel? Talán itt az ideje valami ilyesminek. Caryeth-en kívül aligha bánkódna értem sokáig. Félmosollyal konstatálom simítását, amelyet a kézfejemen intéz, s megrázom a fejemet.
- Aligha. Az már nagyon régen volt. A vegasi házasság... nos feltételezi, hogy Önt bárki is túlszárnyalhatja az elkövetkező éveim során? Mert ha nem, hát állok elébe. – Ez aztán vérpezsdítő dolog lenne. Sosem voltam házas, megrögzött agglegény voltam, hiszen túlságosan szabadszellemű vagyok még ahhoz is, hogy a körre figyeljek, nemhogy kompromisszumokba lovaljam magam, de egy halandók számára kitalált játék...? Inkább halandó vagyok, még az éveim számai ellenére is, mintsem mitikus. Ezek alapján talán véletlen, talán nem, az első lökésem bár erőteljesen löki szét a golyókat, ám nem megy le egy sem. Hátrébb lépek, övé a pálya.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Tünde
our magic can rule your life
☮ Főkarakter : Myärn
☮ Kor : 582
☮ Hozzászólások száma : 69
☮ Tartózkodási hely : Mikor hol



TémanyitásTárgy: Re: Las Vegas - Casino Luxor   Vas. 6 Szept. 2015 - 12:55

Nemesis és Myärn



Elmosolyodok, ahogy válasz nélkül hagyja a kérdésemet, s nem tudom meg, mi rendítené meg a hitét újdonsült istennőjében, bennem. Tulajdonképpen, ha akarnám, tekinthetném úgy, hogy nincs semmi, amitől megrendülne a hite bennem, s ez lenne a leghízelgőbb megoldás és ezzel jár a férfi is a legjobban. Ha most a rangom szerint lennék jelen, nem hagynék kétséget afelől, milyen veszélyes játékot játszik az, aki nem felel akárcsak egy kérdésemre is. De ez most tetszik így, ez most játék, nem a létezésünk védelme a tét.
- Oka van, hogy veszít? Már megbocsásson, de ez is olyasmi, amit a vesztesek mondanak, hogy enyhítsék a fájdalmukat. Csak azt ne mondja, hogy a részvétel a fontos, nem a győzelem! Vagy hogy igazán csak a belső szépség számít! - Gúnyolódom kicsit a sok marhaságon, amit az emberek össze tudnak hordani. Na persze, ha ezek a híres mondatok igazak lennének, nem feküdne annyi ember pengekés alá, hogy széppé műtse magát vagy nem járna el kondizni, hogy az ógörög Herkules-félékre hasonlítson, vagy nem azt tolná évezredek óta az emberek képébe a művészet, hogy a külső szépség határoz meg valójában. S senki sem bosszankodna, ha veszítene, s nem irigykedne a győztesekre. Ha a részvétel számítana, nem is lennének versenyek, értelmüket vesztenék. Ha ez nem így lenne, munka nélkül lenne az összes dzsinn, mert nem lenne, aki kívánna tőlük megvásárolván a boldogságot. Hogy ezekkel megbántom esetleg a férfit? Kétlem. Ezek a helyes vonások szerintem igazán kemény szívet takarnak, s aligha ezek a mondatok lennének azok, amelyekkel depicentrumába taposnék, ha van ilyen egyáltalán.
Elmosolyodok a véletlennek szánt érintésen és azon, hogy kezében tartja az irányítást. A naiv!
- Csakugyan? Ez akkor izgalmas játék lesz majd. - Vajon még mindig a biliárdról beszélgetünk? Mindenesetre már a biliárd színterére tértünk át, ahol azért nem kell félteni a Casino-t sem, hogy elesik a bevételtől, az italokat borsos áron mérik. Mintha már azért is felszámolnának pénzt, hogy a pincér felénk fordította a fejét észlelve érkeztünket. Én magamnak egy epres martinit rendelek, mert szeretem az édes italokat, a vodkát is, s az eperért meg egyenesen rajongok. Ráadásul tudom, hogy itt úgy készítik el, hogy a pohár peremét felül finoman cukorba mártják, amitől olyan, mintha kristályok ülnének ki rá. A férfi választása meg sem lep, azon csodálkoztam volna, ha kér valami ír krémlikőrt vagy egy az enyémnél is extrásabb kinézetű koktélt. Nem illene hozzá az ilyen, még egy pálmafás tengerparton sem. Várakozón pillantok vissza rá, míg az italokat kihozzák, mi lesz hát a játék tétje? Meghallván azt jóízűen felkacagok kellemes hangomon.
- Ilyen jó a mozgása, hogy kérkedni kíván vele? Ám legyen, ezt szívesen megnézném. - Fogadom el a kézfogást - kiélvezve az érintkezés újabb formáját, hüvelykujjal finoman simítva meg a kezét közben -, miután kajánul végigmértem őt most már egészen leplezetlenül. Ha ilyen a tét, miért is szemérmeskedjen az ember lánya, nemde? Viszont felmerül bennem a kérdés, hány éves is lehet a másik? Pár száznak tippeltem volna eddig, de ilyen hibákat véteni... Amatőr. Most vagy nehezen tanul ennyi év ellenére, vagy direkt csinálja. Az előbbi felé billenti a mérleget, hogy a mi kis táplálékláncunkban nem a csúcsragadozók között szerepel, különben tudnék róla. Időközben ki is érnek az italainkkal, amit még koccintásra emelek, hogy ezzel is megerősítsük a fogadást, vagy előre igyak a medve bőrére, egész pontosan Nemesis táncos bőrére. Pedig esélyes, hogy a férfi fog nyerni, a biliárd... nos, nem az én műfajom. Egész ügyes vagyok benne, de nem vagyok tehetséges és nem is gyakorlom. Esélyes hát, hogy veszítek és nem én kapom az öltáncot? Igen, de már csak annak a lehetősége, az az egy százalék esély, hogy ez a férfi fog nekem privát táncot bemutatni, nos, megéri a kockázatot.
- S mindig ilyen nagy tétekben játszik? Csak hogy számítsak-e gyors, las vegasi házasságra is? - Kérdezem incselkedve, meg hogy kicsit zavarjam a játékban. Persze a kérdés hangsúlyában benne van a nem éppen pozitív véleményem az automatákban nyerhető kis olcsó gyűrűkről és gyors házasságot lebonyolító csicsás kápolnákról. Meg úgy az egész házasság intézményéről úgy általában.

A fekete az új fekete : ) ©
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Dzsinn
make a wish!
☮ Főkarakter : Eldorien
☮ Kor : 703
☮ Hozzászólások száma : 33



TémanyitásTárgy: Re: Las Vegas - Casino Luxor   Pént. 4 Szept. 2015 - 22:53


Myärn & Nemesis
Have a little faith in me

Felvonom a szemöldökömet a ciccentés hallatán, holmi macskának néz engem? Vagy saját magát? Végeredményben belőle bőven ki tudnám nézni, hiszen bájosnak tűnik, mint aki csak úgy bebújik az ember mellé, ám ha az ingerli, akkor kitörhet belőle az ősi ösztön, amely amolyan szemkikaparós harcot is eredményezhet. Kedvemre való kettősség. Állom a pillantását, különös, hogy nem siet el rögtön, a nők többsége a magabiztos keménységet szereti, alig akad köztünk olyan, aki anyáskodva babusgatná a magamfajta törött szárnyú madárkákat. A fiatal nő azonban talán ezer éves is lehet, pillantásából süt valami földöntúli bölcsesség, amelytől azonban nem lett túlzottan hatalmaskodó, megmaradt a kacér, minden pillanatát kiélvező fiatalnak. Minden tökéletesen uralná a sorsát. Velem ellentétben. S vajon mi vihette odáig, hogy nem átnéz rajtam? A rend tagjai imádnak lubickolni hatalmuk kiteljesedésében, a nő viszont csak a saját szexualitásával játszik. Meglepő, nagyon is. Elvárja, hogy a lábai elé boruljak, s mindez nem jelent többet, mint ami. Fordítva én is elvárhatom tőle. Kérdés, hogy ki hódol be kinek. Megtörténik egyátalán?
Az első kört talán szándékkal elveszítem, s nem is azért, mert nem vagyok az a komoly küzdőszellem. Leszögeztem, már alig hiszek önmagamban, ám ez kizárná azt, hogy ha van motiváció, nem tenném meg ismét? Aligha? Nem azért teszem ezúttal, mert a nő is hozzám hasonlatos, az sosem érdekelt. Ellenben az, ahogyan odapakolja magát a kaszinó közepére, és tudja, bárkit megszerezhet... nos ebben az esetben még vesztesnek lenni is kiváltságot jelenthet. S ilyenkor mi a megoldást? A behódolást mellőzendő... igazán kemény kéz.
- Ha veszítek, annak oka van. – Jóizű baritonom bekapcsolódik a kacajába, afféle hunyorítós kacsintást is megejtek, hogy érezze, előbbi csalódottságom pusztán a játék kelléke volt. Mintegy véletlen érintésem a duplájára nő, ahogyan ismét megérintem, ezúttal a vállát, mint aki csak úgy leplezné a zavarát, holott mindez nagyon is tudatos, kitaposott ösvényen haladok. Vadász vagyok, vagy vad? Magam sem döntöttem el. Az öntudatos kislány huncut pillantásában nem nehéz elveszni.
- Fogjuk rá.. ott kézben tartom az irányítást. – Valójában amióta csak léteznek szerencsejátékokkal ötvözött ügyességi sportok, kaszinókban, kocsmákban élem az életemet. Kivéve ha éppen a zöld tenger vesz körül Dél-Amerika dzsungeleiben. A karomat nyújtom a hölgynek, s magától értetődő módon szinte egy párként hagyjuk el a főtermet, hogy áttegyük székhelyünket a billiárdszalonok egyikébe, amely valóban csak a szórakozásról szól, lényegesen kevesebb a költsége mint a valóban szerencsén múló rablójátékokban. Biccentek a javaslatára, s megvárom, amíg rendel.
- Mondanám, hogy hölgyeké az elsőbbség, ám ha ily kegyes... Lássuk. – Miközben leadom a rendelésemet (Scotch tisztán) úgy teszek, mint aki roppant mód el van gondolkozva. Az asztal csakis ránk vár, ezúttal még valóban csak a billiárd kedvéért (és nem azért, hogy mindenki szeme láttára végigdöntsem rajta a hölgyet). – A vesztes egy privát vetkőzőstánccal lepi meg a győztest. Öltáncra gondolok természetesen. – Tudom, hogy vérig sértő lehetne a javaslat, és beállhatnék a nyálcsorgatós rétegbe, akik szinten meghalnának érte. Vállalom, ha úgy véli, hogy mindez nem ideillő, sanda pillantásomból ellenben azt olvashatja ki, ezúttal nem félek semmilyen következménytől. Addig nem is lökök, amíg rá nem adta az áldását. Kezet nyújtok.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Tünde
our magic can rule your life
☮ Főkarakter : Myärn
☮ Kor : 582
☮ Hozzászólások száma : 69
☮ Tartózkodási hely : Mikor hol



TémanyitásTárgy: Re: Las Vegas - Casino Luxor   Szomb. 29 Aug. 2015 - 17:03

Nemesis és Myärn



- Ccc! - A válasz hallatán ciccentek, vagy talán inkább szisszenek egyet, mint akinek fáj valami, holott hízeleg is.
- Még csak meg sem feddhetem, hogy rossz istennőt szemelt ki, milyen kár... - Ingatom meg kicsit a fejem csalódottan, de le nem hajtva és el nem kapva a másikról a pillantásom.
- De ha már így alakult, kíváncsivá tett: vajh' mi lenne az, amitől megrendülne a hite? - Úgy döntök kegyes leszek, s nem kérdezem meg, miért nem hisz a férfi saját magában. Pedig ez szinte minden férfi jellemzője. Nem tekintem utolsó bástyának a másikat, akit meg kell még itt hódítani, ellenállását letörni, hogy bevett várnak tekintsem ezt a helyet is. Igazából ahogy rám nézett, ahogy végigmért, ahogy belement a játékba, azzal már tudtam, hogy nyertem. Hogy nem töri magát a kegyeimért olyan látványosan, mint a többi itt, az mit sem számít. Mindenkinek más a vérmérséklete, a stílusa. Biztos vagyok benne, hogy ha a szobámba hívnám, jönne. Jó hogy jönne, hiszen férfiból van, én meg elég gyönyörű ahhoz, hogy épeszű férfi ne mondhasson nemet egy kínálkozó alkalomra! Más kérdés, hogy nem sokszor adtam az évszázadok során kínálkozó alkalmat, mert minek is tegyem szét a lábam bárkinek, akit sikerült meghódítani. Elég a vadászat élvezete, a hatalom érzése, hogy a döntés az én kezemben van, az én kegyemtől függ minden. Ha mégis szeretőt választottam, azt hosszabb időre választottam. Szerelemből? Nem tudom, nem volt olyan katarzis-érzete soha, mint amilyen másoknál megfigyelhető, amelyekről a regényekben írnak, amikről mondák szólnak, amely árad az összes hollywoodi filmből, amikről költők mesélnek, ami ott van párok szemeiben az oltárnál állva vagy öregként még mindig kézen fogva a parkban sétálva. Ez nekem mind ismeretlen. Hogy mi keltette fel az érdeklődésemet a másikban? A játék lehetősége. Nem a kocka, vagy a billiárd, vagy kártya vagy bármi más. Ez a furcsa, nehezen megnevezhető játszma, amit a farkasszem nézéssel is játszunk, s talán egyikünk sem tudja, mit is nyer a nyertes és van-e igazán vesztes, vagy övé a vigaszdíj?
Ééés duplán nyerek, végül a férfi szakítja el a pillantását a kockák felé, és még a kockajátékot is megnyerem. Kéjes örömmel ér fel csalódottsága, még ha az nem is látszódik meg a másikon. Mondjuk sebaj, inkább, mint egy bőgőmasina pasi, vagy egy dühöngő állat.
- Látom, szeret nyerni! - Kacagok fel azon, milyen hamar belement a billiárd ötletébe a férfi, miközben lehet csapdát állítok neki és abban is profi vagyok. Tényleg ennyire bízna a jóindulatomban? Én és a jóindulat! Eldorien nevetne, ha ezt hallaná. Elfogadom a felkínált kart, élvezettel lépek közelebb hozzá, amivel kényelmesen és zökkenőmentesen lehet haladni, mégis a közelség már-már a hozzásimulás határait feszegeti. Vajon a dzsinn minden kívánságot hall, vagy ki is kell azt mondani? Mert most hallhat nem egyet a hátrahagyott asztalnál arra vonatkozóan, hogy bárcsak Nemesis helyében lennének, s akad olyan óhaj is, hogy a dzsinn távozzon valami melegebb éghajlatra, csak kevésbé cizelláltan kifejezve.
- Tehát a billiárd jobban megy? Ott jobban hisz magában? - Érdeklődök, miközben kimegyünk ebből a teremből, de a kaszinót mégsem hagyjuk el. Az íves duplalépcső egyik oldalát választjuk finom nyomású irányításomnak hála és az emelet felé tartunk. Fent ugyan már lesz néhány szoba - vagyis inkább lakosztály - de szalonok is helyet kaptak. Hatalmas pálmákat és más, nagyjából az egyiptomi vidékhez köthető növényeket hozattak be, hogy az egyes biliárdasztalok között térelválasztóként szolgáljanak meghitten szeparálva el egynéhányat, mégis a csillárok és minden mással együtt a luxusérzet, ide bebocsátást nyerők kivételességének érzete megmarad.
- Az az asztal ott megfelelő lesz. - Nem kérdés. Üres asztal pazar kilátással a casino előtti hatalmas szökőkútra. Felszolgáló persze ki fog érkezni hozzánk, de addig is az asztalhoz érve valahogy időszerű elválnunk már ebből a közelségből, hogy lehessen az újabb érintés után vágyakozni.
- Most Öné a kezdés... Oh, várjon! Nevezze meg a tétet előtte! - Nagyon kíváncsi vagyok, mit mer majd mondani. Eddig nem tűnt az olyan unalmas, finomkodó, óvatos pasinak, aki visszadobja a labdát, hogy a hölgy nevezze meg a tétet. Nem szeretnék csalódni.

A fekete az új fekete : ) ©
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Dzsinn
make a wish!
☮ Főkarakter : Eldorien
☮ Kor : 703
☮ Hozzászólások száma : 33



TémanyitásTárgy: Re: Las Vegas - Casino Luxor   Kedd 25 Aug. 2015 - 18:05


Myärn & Nemesis
Have a little faith in me



  - Ez mind... és egyik sem. Most éppen a hölgy jóindulatában. – Nevetek fel keserédesen. Közel sem féltem a pénztárcámat attól, hogy a különleges csinibaba megcsapolja, a lakosztályt vagy egy évre kibéreltem, és a fenti sporttáskában rengeteg készpénzem van még, a hitelkártyákról nem is beszélve. Különben is könnyen jött, könnyen megy. Ha mást nem, ott van Caryeth vészhívója, kasztvezető fenséges sárkányasszonyom jüanmilliárdok felett rendelkezik, ha arról van szó, miért is ne fedezhetne nekem egy görbe hétvégét? Avagy nekünk, ha úgy alakul, hogy a homokóra forma tünemény egyszemélyes háremmé kívánná avanzsálni magát. Miután most nincsen az ajkaim közelében szivar, sem pedig egyéb dohány, visszafogottan nyelek csupán a magabiztos szavakra, sosem kezeltem a gyengébbik nemként a nőket. Az erő, a dominancia nem feltétlenül a külsőségeken alapul, ez esetben mégis remek az összhang, a fiatal nő, bárki legyen is valójában, mesteri manipulátor, csinos arcáról a lassan gyűlő tömegre téved a tekintetem, nem csoda, ha mindenki megveszett már érte. Én volnék az utolsó bástyája az ellenállásnak, amelynek fényében az egész kaszinót uralhatja? Nem kárhoztathatom azért, hogy így néz rám, női sajátosság, lássuk be, valóban szerencsés a külsőm, amely szinte ugyanolyan, mint a mitikus alakomban is viselek. Szerelemdzsinn anyám csodájára jártak még messziről is, a halandó férfiak sokan nem csupán az életüket dobták oda a kedvéért, vagyonok cseréltek gazdát csupán a kendőjéért. Csoda, hogy trójai Szép Helénaként is ismert volt egyszer? Én magam inkább amolyan akhileleusz-i módon szarok le mindent, tudván, hogy megtehetem. Az apró érintés magától értetődik, nem döntöttem még el, hogy beállok a sorba, amelybe nyilván beledöglik az ember, akár megkapja a nőcit, akár nem, avagy érintésem semleges, inkább taszigálós, hogy terelődjön már vissza a helyére. Marad e pillanatban a kíváncsiság, hogy vajon mit vált ki belőlem.
Fogva tartom a smaragdszín szempárt, mintha nem engedném, hogy bármelyikünk felnézzen. Valaki segítőkészen rásegít a játékunkra azzal, hogy a lány kezébe nyomja a kockákat, aki máris begurít, tudván, hogy bármit is dob, valamit nyer. Vagy ezt, vagy azt.
  - Valóban az lesz. Csak éppen elfelejt valamit. Craps-ot játszunk. A dupla hatos ezúttal... – Fejezném be hiszen a 2-es, 3-mas, és 12-es alapból a lúzer gurítás, csak éppen... Amikor oldalt fordítom a fejemet, észreveszem, hogy valahol útközben a krupié megváltoztatta a kiírást, ezúttal nem hagyományos kockát játszunk, hanem Don’t Passt. Hm..
  - És tényleg.. Csalódott vagyok. Nos billiárd? Legyen. – Biccentek, nagyvonalúa otthagyva a betett nyereményt, és az egyik kisegítőnek csupán intek hogy az asztalon maradt zsetonokat tolja vissza a számlámra. Hagyom, hogy a lány belémkaroljon, miután felkínáltam magam, a kaszinóban nincsen billiárd, hiszen az inkább sport, mint szerencsejáték, így kérdőn nézek rá, hogy hova is lesz a menet. Addig szép lassú tempóban séta valamerre kifelé.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Tünde
our magic can rule your life
☮ Főkarakter : Myärn
☮ Kor : 582
☮ Hozzászólások száma : 69
☮ Tartózkodási hely : Mikor hol



TémanyitásTárgy: Re: Las Vegas - Casino Luxor   Vas. 16 Aug. 2015 - 20:46

Nemesis és Myärn



- Úúúgy. S akkor miben hisz? Mert mindenki hisz valamiben. Isten, Sors, Végzet, saját maga? - Kérdezgetem tovább már csak azért is, mert egész kellemes hangszíne van a másiknak. Ebben látom a színeket, sokkal több árnyalatot észlelek a hangokban és imádom, ha találkozok egy karakteres hanggal. Azt meg főleg imádom, ha karakteres arc is társul hozzá. Ez a mitikus jól választott külsőt. Vagy ilyen igazából is, vagy bűn ronda. Tapasztalatom szerint e két véglet fordul elő, ha valaki dögös külső mögé bújik.
- Számos erényeim egyike. - Ja hogy most kellett volna azt mondom, hogy köszönöm a bókot? Nem, az nem én stílusom, s rendszerint el is nézik nekem a férfiak, hogy meg se próbálok szerény lenni. Legyenek a csúnyák és az átlagosok szerények, meg azok a szépek, akik a szende mosolygást akarják előadni. Egyszer tettem olyan újévi fogadalmat, hogy szerény leszek egy évig. Csúnyán elvéreztem már január másodikán...
Azt viszont éreztem, hogy hozzáér a derekamhoz, s alig valamivel szélesedik a mosolyom. Egyrészt elégedettséggel tölt el, hogy lám, ő sem bírja ki, hogy ne lopjon egy kis érintést. Másrészt nincs ellenemre, na. A hangokból ítélve bevált a fújásom, amit gőzöm nincs, hogy csinálok, ilyen szuperképességemről nem tudok. Az istenek szeretik a szépeket, vagy hogy is mondták az ókori görögök: ép testben ép lélek? Imádom, mikor azt hiszik, hogy ez az egészségre vonatkozik.
- Hetes. Nem az a kérdés, hogy azt hogyan csináltam, hanem az, hogy ezt hogyan... A kockákat kérem! - El sem szakítva tekintetemet Nemesis-étől nyújtom ki a kezem felfele fordított tenyérrel, s naná, hogy akad valami lelkes rajongó, aki máris adja bele a kockákat, csak hogy hozzámérhessen ennyi időre. Rázárom ujjaimat a kockákra és kicsit megrázom bennük őket majd a zöld posztóra dobom őket kecsesen. Oda se pillantok, csak mosolyom szélesedik, mikor hüledezés, taps, üdvrivalgás és néhány "boszorkányság!" felkiáltás hangzik fel körülöttünk.
- Ez dupla hatos lesz. Megint nyertem. - Én azért adok neki egy bocsánatkérő mosolyt, még ha ez nem is igazán őszinte. Szeretek nyerni, nincs mit tenni.
- Javaslom a billiárdot, abban talán nagyobb szerencséje lenne ellenem. - Nem tekintek oldalra, nem és nem. Csakazért sem.

A fekete az új fekete : ) ©
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Dzsinn
make a wish!
☮ Főkarakter : Eldorien
☮ Kor : 703
☮ Hozzászólások száma : 33



TémanyitásTárgy: Re: Las Vegas - Casino Luxor   Vas. 16 Aug. 2015 - 15:17


Myärn & Nemesis
Have a little faith in me


 Semmi kötődésem nincsen Kairóhoz, holott a magamfajta dzsinnek legtöbbje ott tömörül össze. Vagy éppen a világot járják, hogy kívánságokat teljesítsenek, és ettől erősödjenek. Rám egyik sem jellemző. Kairóban nem vár rám senki, Caryeth rezidenciája Pekingben van, néha összefutunk jobbára viszont Vegas és Dél-Amerika között ingázom, másra nincs is igényem. Asharán kívül egy maroknyi embert tudok felsorakoztatni. Ez így bőven elég, még nem sikerült a közel nyolcszáz év alatt kitalálnom, hogy mit is keresek itt a földön. Kétszer is kipusztultak mellőlem mind egy szálig. Lassan csontlabirintust építhetnék azok koponyáiból, akik közvetlenül, vagy közvetetten miattam lelték a halálukat. Ha csak belepillanthatnék azokba a szemekbe, azt hiszem rengeteg csalódott arccal kéne szembesülnöm.
A másik igazi arcát nem ismerem, a léleklenyomatára pedig pláne nem vagyok kiváncsi. Felőlem aztán lehet óriássárkány is. Emberként tekintek magunkra, és ha most ezt az alakot választotta, akkor így fogom kezelni. Valami módon mindenki egy hozzá nagyon is közelálló külsőt vesz fel, amely akár egy arckifejezés, mimika, nagyon is jellemzi. Nem tudom, hogy ki ő, és a pocsék hangulatot félretéve miért is ne akarnám megismerni?
Igazi tökély, és ha kész ilyen összetett külsőt varázsolni magának, nem egy felszínes cicababa, bensőleg is kincs lehet. Olyan, akiért férfiak százasával vetik magukat az Atlanti-Óceánba.  Csodálkoznom kell, hogy ezúttal egyedül van, a fél kaszinónak kéne az ő kegyeit keresnie.
- Az előbbiben nem. Az utóbbit pedig nem érteném. – Jegyzem meg kétkedően, a kacér pillantásra felugrik a szemöldököm, kiváncsian mérem végig, amolyan ki ha én nem stílusban. Nem szándékozom idegen csajoknak felfedni, hogy mennyire tudok önmarcangolni. Még ha közülünk való is, nem kezelem úgy, ha parancsolgatni akar, ledominálni, azt tegye meg nőként, aminek született, nem pedig a posztja alapján. Ekkor észreveszem, hogy az előbb rosszul mértem fel a helyzetet, mégis érte rajong mindenki. Most legyek én is egy a sor végén? Vagy játszam el az arrogáns alfát, aki elviszi a főnyereményt? Mindkettő igazán kecsegtető, általán viszont felrúgom a saját szabályaimat is. Mi a helyzet, ha ezúttal én diktálok? A nő biztosan azt szokta meg, hogy játszhatja a hercegnőt az udvaroncok között. Ha elég idős, akkor ezt nem is képletesen kell érteni. Sötét pillantásomat ellenben nem veszem le róla, végigfuttatom a karcsú alakon, hogy aztán visszatérjen a szeplőkkel tarkított csinos orcára.
- Ön igazán kedves. – Biccentek, és odatartom a kockákat, mintegy véletlenül hozzáérve deréktájon. Bocsánatkérő mosolyt azért nem kap. Amikor megkaptam a hőn áhított sóhajt, lendítottam a játékszereket, és oda sem nézek. Az üdrivalgásból ítélve valami csoda történt. Jót szórakozva a tömeg ovációján, még mindig fogva tartom a hölgy tekintetét, őt kényszerítve, hogy pillantson a zöld gyepre. – Hetes? Ugye hetes? Hogy csinálta? Kezdők szerencséje? Lehellettel cinkelő kockák?



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Tünde
our magic can rule your life
☮ Főkarakter : Myärn
☮ Kor : 582
☮ Hozzászólások száma : 69
☮ Tartózkodási hely : Mikor hol



TémanyitásTárgy: Re: Las Vegas - Casino Luxor   Csüt. 6 Aug. 2015 - 21:48

Nemesis és Myärn



Érzem, hogy a másik más, nem puszta játékszer... khm, akarom mondani, halandó, de nem izgat annyira ez a tény, hogy rendesen megnézzem, milyen is. Ismerem a felettem álló hármast, meg azt a nyolcat még, aki velem egyenrangú (mondjuk véleményem szerint csak nagyjából, de ez mindegy is), tehát következésképpen mindenki más csak alattam állhat és... kit érdekelnek úgy isten igazából? Ritkán veszem rá magam ilyen alapos pásztázásra, akkor is előtte inkább próbálom kitalálni, mi is a másik, pusztán a játék kedvéért, a szórakozásért. Meg a játék, a szórakozás, ez az, ami éltet. Eldorien persze tudja, milyen, ha komoly vagyok, talán emiatt is engedi kicsapongó életvitelemet, szeszélyeimet, élvhajhászásomat.
Na de nézzük kicsit ezt a mítikus lényt velem szemben... Egész szemre való, tulajdonképpen Las Vegasban az egyedüli dögösnek nevezhető férfi, bár azért megnézném még hátulról is - meg ruha nélkül -, hogy ezt teljes bizonyossággal kijelentsem, de van a kisugárzásában, a kiállásában valami... nem is tudom, micsoda. Olyasmi, ami a buja démonok jellemzője. Talán valamelyik felmenője, ahogy ezt rólam is oly sokszor feltételezték már, pedig szó sincs róla. Ad magára, nyakkendő ide vagy oda, de hozza a laza eleganciát, ráadásul még jól is áll neki, nem érzem erőltetettnek. Fehér ing, sötétszürke zakó és nyakkendő, egész komoly párosítás, s ezt enyhíti a borosta, s a világosszürke haj. A haja tetszik, imádom, ha egy férfi hosszabbra hagyja. Meg a borosta is tetszik rajta, ami fura, hiszen azt utálom.
- Nem hisz a szerencsében? Vagy az én segítségemben? - Mosolyodok el kacéran, s közben mozdulok is, mintha csak így hívni lehetne. Holott minden mozdulatomban érződik, hogy én csak akkor moccanok, ha én is akarok moccanni. Elégedetten nyugtázom, hogy ez az újgazdag ficsúrnak kinéző kap néhány irigy pillantást az asztalnál lévő többi férfitól, amiért őhozzá megyek oda, s ők ezt a lehetőséget nem kapták meg, mikor körökkel ezelőtt vesztésre álltak, s ki is estek annak rendje és módja szerint. Kecses mozgásom valahogy magában hordozza egy ragadozó finom mozdulatait. Itt most én vagyok a vadász, ebben biztos vagyok. Odaérek hát a csinos kismadárkához, s nyakkendő lazítását betudom saját hatásomnak, hogy máris melege lett a közelségemtől. Nagyon helyes!
- Nos hát... - Most inkább csak pillantásom mosolyog olyan módon, hogy még jobban gyűlöljék Nemesist a többi férfi, amiért nem rájuk pillantottam így. Megvárom, míg ajkaimhoz emeli a kockákat, s nem kevés érzékiséggel fújok rájuk, de közben pillantásomat le sem veszem a tekintetéről. Szándékaim szerint nem is eresztem az övét, ha elpillant, az csak utánam történhet, amit néhány másodperc után meg is adok neki nagy kegyesen. Lágy csuklómozdulattal mutatok az asztal felé, hogy most próbálja meg a dobást...[/color]

A fekete az új fekete : ) ©
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Dzsinn
make a wish!
☮ Főkarakter : Eldorien
☮ Kor : 703
☮ Hozzászólások száma : 33



TémanyitásTárgy: Re: Las Vegas - Casino Luxor   Csüt. 30 Júl. 2015 - 17:53


Myärn & Nemesis
Have a little faith in me


Felpillantok, magamban elnyomok egy cinikus mosolyt, a szeplős csaj végre elemében van. Mintha valami nyomasztaná, és hát miért ne én legyek az, aki pillanatnyi jókedvet varázsol az arcára? Egyértelmű, hogy közülünk való, ezt megérezzük egymásról, ellenben mélységesen csalódnia kell a tisztelt főnökasszonynak, ha azt hiszi, hogy véletlen találkánknak köszönhetően majd ugrálok, ahogy fütyül. Hogy miből gondolom, hogy főnök? Vagy csak, vagy kívülálló. Megérezzük egymásról, hogy többek vagyunk az átlagembernél, azt hiszem ezt ő is nyilvánvalóan tudja rólam. Másrészt annyira köpök az egész rendszerre, hogy a nyakamat rá, hogy ő viszont felettem áll valahol. Akár a diplomatáknál, akár nem, majd a sárkánycsaj kiment valahogy, ha a kis barna rámkényszerítené az akaratát? Rákényszerülök? Dehogy, én magam is ki tudom menteni a seggemet a rabigából, szimplán lustaság, hogy még ezzel sem törődök, takarítson utánam Caryeth. Csak hogy leszögezzük, nem másztam bele az ismeretlen csaj fejébe, hogy feltérképezzem az óhajait, a többszáz éves rutin, emberismeret bőven elegendő, hogy rezdülésekből is ráérezzek, valami nem stimmel. Ellenben ha egy velem egy korú halhatatlannal van dolgom, meglehet hogy mindez eljátszott szerep, és semmi jelentősége, hogy mit tapasztalok, úgyis elrejti a valódi érzéseit, ha akarja. Arcról ismerős, ám nem tudom hovatenni. Idevonzott a jelenléte, ahogyan még sokan másokat is a kaszinóban, azt hiszem lassan a fél város körülötte lebzsel, kiváncsi voltam, hogy vajon kitől is zsong be a férfinép. Nos igen, el kell ismernem magamban, látványnak nem utolsó. Itt meg is áll a vele kapcsolatos pozitív lista, hiszen végtelenül magamutogató, tehát az előny egyben hátrány is. A sok a lábai előtt hever, és ezt ki is használja. Tegye. Én pusztán a lelket öntöm belé, amennyire szükséges. A kártya mellől álltam fel, ahol szégyen, nem szégyen, nem tudok veszíteni. A hiúság dzsinnjénél ez amúgy is elvi kérdés, uralom az élemet, minden úgy történik, ahogyan én akarom. Ha szarul sikerül, akkor is én akartam. A lány... nos igen, szándékosan ejtem úgy a kockát, akár cinkelt, akár sem, hogy valami módon ne sikerüljön tökéletesen. Valahogy ez a lételemem. Eljátszani a vesztest. A külsőm? A sportzakó mellé ilyenkor kénytelen vagyok nyakkendőt is kötni, amúgy be sem engednének, s nem hívom fel magamra a figyelmet azzal, hogy kívánságokat kezdek gyűjteni. Az egyik ajtónálló már így is a lekötelezettem, ki tudja mióta. Majd őt fogom megkérdezni a kihívó szépségről. Mert hogy én járjak utána.. nos az túl direkt lenne.
- Jőjjön kedves, ha csak ezen múlik. – Dobálgatom a két kockát a kezeim között, csúnyán nézve a mellettem könyöklőknek, hogy húzzanak arrébb, adjanak utat a csajnak, aki most még közelebb jöhet a tűzhöz. Vagy magával hozhatja a bűvkörét. Meglazítom a nyakkendőmet, borotválkozni persze megint nem sikerült, hosszú hajam ellenben frissen mosott, ápolt hatást kelt. Olyan, mintha most szabadultam volna hawaiiról, mint egy újgazdag milliomos. A zsetonok számából ítélve mindenképpen. A valódi rendszerünkben ellenben egy utolsó szolga vagyok, nem csoda, hogy az emberek világa mozgat meg jobban.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Tünde
our magic can rule your life
☮ Főkarakter : Myärn
☮ Kor : 582
☮ Hozzászólások száma : 69
☮ Tartózkodási hely : Mikor hol



TémanyitásTárgy: Re: Las Vegas - Casino Luxor   Szomb. 25 Júl. 2015 - 20:05

Nemesis és Myärn



- Szerintem jót tenne, ha ráfújnék a kockájára, hátha úgy szerencséje lesz! - Kiált át pimaszul és kacéran a zöld színű nagy asztal fölött a túlsó végében álló fickónak, aki már sorozatban veszít Myärn ellen. Nem szokott ilyen szerencséje lenni pedig neki sem szerencsejátékban - itt dőlt meg, hogy akinek nincs szerencséje a szerelemben... -, de ez a mai nap más, kiélvezi a város adta lehetőségeket - amitől egyszerű halandó ember "ügynöke" frászt is kap rendesen, de ő nem az a nő, akinek parancsolni lehet. Meghosszabbította hát itt tartózkodását egy modellkedés után, melyben a legújabb extravagáns fehérnemű-kollekciót mutatta be többek között ő is. Vagyis bocsánat, az esemény fénypontja ő volt, volt, mikor fehérben úszott az egész tömeg, annyi vaku villant fel egyszerre, ahogy ő a kifutóra lépett. Évszázadok alatt sem tudta megunni a csillogást és a hírnevet. Ő az a fajta mitikus lény, aki úgy tűnik el, hogy a figyelem középpontjában marad. Márpedig a figyelmet most is magára vonja, ahogy a kockázós asztal mellett ül, s olykor felugrik őszinte örömében, amikor nyer. A kockát szereti, a rulettet kevésbé. Túl szürke minden, mikor nem teli, igazi feketét használnak... Ő maga viszont nem mondható szürkének, még ha nem is visel most sem semmi más színt, csak feketét és fehéret. Védjegye ez neki, ahogy a mélybordó rúzs is, amivel ajkait kihúzza. Szép ívű vállait szabadon hagyó ruhát visel, felkarja közepén húzódik vékony csipkepánt, inkább csak díszként, semmint hogy az tartsa a ruhát. Figyelemfelkeltő, mégsem közönségessé tevő a dekoltázs is a ruha kialakításánál, akárcsak ahogy csípőig követi karcsú alakja vonalát, onnantól bővül és két rétegű lesz. Az alsó réteg csípőtől alig több egy arasznyit tart, takarva az intim részeket, a felső, áttetsző fehér rétegű vékony anyag viszont inkább csak odatereli a figyelmet, annál is inkább, hogy elől rövid szabású, a belső réteg hosszáig ér, míg hátul leér bokáig. Angyali jelenség, mégis egyszerre démoni is benne a nő. S már-már arcátlanul tökéletes az a laza fonatnak látszó hajviselet, amelyből egy-egy rövid tincs "kiszökött" s arcát keretezik.

A fekete az új fekete : ) ©
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Don't Hide Your Real Face

avatar
Tünde
our magic can rule your life
☮ Főkarakter : Myärn
☮ Kor : 582
☮ Hozzászólások száma : 69
☮ Tartózkodási hely : Mikor hol



TémanyitásTárgy: Las Vegas - Casino Luxor   Szomb. 25 Júl. 2015 - 19:15

Las Vegas - Casino Luxor



Kevéssé kell bemutatni a várost, mely szerencsejátékáról híres, s ahol a kaszinók egymással versengenek látványban és kínált szolgáltatásban. Így sincs ez másképp ezen a helyen, ahol a fő látványelemek az ókori egyiptomi stílusnak felel meg, kezdve egy hatalmas szfinx-szel és a modern piramissal, amiben mindenki próbára teheti a szerencséjét.

A fekete az új fekete : ) ©
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése

Ajánlott tartalom
Don't Hide Your Real Face





TémanyitásTárgy: Re: Las Vegas - Casino Luxor   

Vissza az elejére Go down
 
Las Vegas - Casino Luxor
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Fate of Ascariel :: Fényév távolság :: Távoli tájakon-